Észak-Korea atomhatalomnak nyilvánította magát

Észak-Korea törvénybe iktatta, hogy atomhatalomnak nyilvánítja magát – jelentette a KCNA állami hírügynökség pénteken. Az ország vezetője, Kim Dzsong Un “visszafordíthatatlannak” nevezte a döntést, és kizárta a denuklearizációról szóló tárgyalások lehetőségét. A jogszabályban egyúttal rögzítik az ország arra vonatkozó jogát, hogy megelőző atomcsapást hajthasson végre a saját védelmében.

Észak-Korea parlamentje, a Legfelsőbb Népi Gyűlés csütörtökön fogadta el a törvényt, amely a KCNA elmondása alapján azt a 2013-as jogszabályt váltja fel, amely először határozta meg az ország nukleáris státuszát.

Az eredeti, 2013-as törvény előírta, hogy Észak-Korea bevethet atomfegyvereket egy ellenséges atomhatalom inváziójának vagy támadásának visszaverésére, valamint megtorló csapásokat mérhet az ellenségre. Az új jogszabály túlmutat ezen, és lehetővé tesz megelőző atomcsapásokat, ha tömegpusztító fegyverekkel vagy az ország “stratégiai célpontjai” – köztük a vezetés – ellen irányuló közvetlen támadást észlelnek.

“Az atomfegyver-politika törvénybe iktatásának legnagyobb jelentősége, hogy visszavonhatatlan vonalat húzzunk, hogy ne lehessen alkudozni a nukleáris fegyvereinkről” – fogalmazott Kim a nemzetgyűlés előtt tartott beszédében, hozzátéve, hogy soha nem adja fel az atomfegyvereket, még akkor sem, ha az országot 100 évig tartó szankciókkal sújtják.

Elvetélt tárgyalások, évek óta fokozódó feszültség

Phenjan 2006 és 2017 között – a szigorú nemzetközi szankciók ellenére – hat nukleáris kísérletet hajtott végre, s az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait megsértve folyamatosan továbbfejlesztette katonai képességeit, hogy ezzel fenyegesse szomszédait, sőt, olyan rakétát is tesztelt, amivel elvileg képes elérni az Egyesült Államok teljes területét.

Noha Donald Trump volt amerikai elnök több ízben is találkozott Kim Dzsong Unnal, a tárgyalások kudarcba fulladtak. A két ország azóta sem élesztette fel a diplomáciai kapcsolatokat, bár a Biden-kormányzat jelezte, hogy hajlandó lenne felújítani a tárgyalásokat Phenjannal. A Fehér Ház közlése szerint Washington kapcsolatfelvételi kísérleteire mindeddig nem érkezett válasz.

Az Egyesült Államok tavaly felülvizsgálta Észak-Korea-politikáját, kijelentve, hogy a Koreai-félsziget “teljes denuklearizációja” a cél. Joe Biden azt mondta, hogy ezt a diplomácia és a “szigorú elrettentés” keverékével kívánja elérni. Kim válaszul közölte, hogy országának a “párbeszédre és a konfrontációra” egyaránt fel kell készülnie.

A Koreai-félszigeten közben rendre fokozódik a feszültség; Phenjan idén rekordszámú rakétatesztet hajtott végre, amire Dél-Korea és az Egyesült Államok az elmúlt évek legnagyobb közös hadgyakorlatával válaszolt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: BBC / Reuters / Kitekintő

Hozzászólások ()

Friss hírek

Mások isszák meg az amerikai-kínai technológiai harc levét

Egyetlen termék sem játszott akkora szerepet a világgazdaság és a katonai erőviszonyok alakításában, mint a félvezetők. Ennek ellenére az 556 milliárd dolláros iparág évekig nem sok figyelmet kapott a washingtoni, tokiói és más fejlett világbeli fővárosok kormányaitól. Az utóbbi időben a chipek az Egyesült Államok és Kína közötti verseny egyik fő csataterévé váltak, a harcnak azonban számos más ország és nagyvállalat is a kárát látja.

Read More »