Szándékosan viheti csődbe magát az orosz állam

Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings. A JP Morgan orosz csődre figyelmeztette ügyfeleit, egyes elemzők szerint szándékosan nem fog fizetni Oroszország.  

Az orosz részvénypiac továbbra is zárva van. Egy orosz rubel kevesebbet ér, mint egy amerikai cent és a nyugati vállalatok menekülnek az országból. A JPMorgan szerdán levélben figyelmeztette ügyfeleit, hogy az orosz csőd lehet a következő esemény.

„Az Oroszországra kivetett szankciók jelentősen megnövelték annak az esélyét, hogy az orosz kormányzat csődöt jelent” – írta a JP Morgan feltörekvő piacokkal foglalkozó stratégája. A JP Morgan szerint márciusban mintegy 700 millió dollárnyi fizetési kötelezettség válik esedékessé, melyeknek 30 napos türelmi idejük van.

Peter Boockvar, a Bleakley Advisory Group befektetési igazgatója ennél is tovább ment, szerinte a csőd nem forráshiány miatt, hanem logisztikai okokból következik majd be, azaz lényegében szándékosan nem fizeti majd ki külföldi hitelezőit az orosz állam. Véleményével pedig nincs egyedül, más elemzők is úgy nyilatkoztak, hogy a Kreml egy szándékos csődeseményt készíthet elő, hogy ezzel vágjon vissza az Egyesült Államoknak és Európának a kivetett szankciókért. Másképp fogalmazva: miért fizetne kamatot a Kreml azoknak az országoknak, amelyek szankciókat vetnek ki Oroszországra?

A hitelminősítők is érzik a bajt

A Moody’s ma hajnalban az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. A Moody’s módszertanában a „Baa3” minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.

Nem sokkal a Moody’s csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody’s-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.

A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.

A Moody’s és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.

A Moody’s a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.

A Moody’s közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére. A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt.

A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat – áll a Moody’s elemzésében.

A hitelminősítő szerint emellett ha olyan mértékű betétkivonás kezdődik, amely szűkíti a bankrendszer likviditását, az növelheti a pénzügyi szektor stabilitását terhelő kockázatokat és szükségessé teheti a bankrendszer kormányzati megsegítését. Még tovább fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.

A Moody’s idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.

Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody’s várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása devizára.

Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét – áll a Moody’s csütörtöki elemzésében.  A cég szerint ráadásul a szankciók esetleges még további szigorítása már ezt a fontos devizaforrást is érintheti.

A Fitch Ratings is azzal a véleményével indokolta Oroszország leminősítését, hogy a nemzetközi szankciók súlyossága növelte a makroszintű pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat, hatalmas sokkhatásnak tette ki Oroszország adósminőségi alapmutatóit, és kikezdheti Oroszország hajlandóságát arra, hogy eleget tegyen államadósság-szolgálati kötelezettségeinek.

A Fitch emellett szintén kiemelte, hogy a szankciók maradéktalan betartása hozzáférhetetlenné tenné Oroszország nemzetközi tartalékainak jelentős részét. A cég adatai szerint Oroszország devizakészleteinek 32 százaléka euróban, 16 százaléka dollárban fekszik, és e készleteknek több mint a fele olyan országokban van, amelyek részesei a szankcióknak.

Az orosz export 55 százalékát dollárban, 29 százalékát euróban számolják el, a szankciók viszont korlátozzák a kereskedelmi fizetések klíringjét is. Ráadásul a kereskedelmi partnerek várhatóan más forrást keresnek majd az eddig Oroszországból importált termékek beszerzéséhez, különösen az energiaszektorban, amelynek exportbevétele tavaly 241 milliárd dollár volt.

Ez a teljes orosz exportjövedelem 44 százalékát tette ki – áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.

Forrás: CNN / MTI / Kitekintő

Hozzászólások ()

Friss hírek