Minden akadály elhárult, bármikor támadhatnak az oroszok

Az orosz parlament felsőháza kedden felhatalmazást adott Vlagyimir Putyin elnöknek kedden a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.

A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.

„Először is, nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek” – jelentette ki Putyin kedd este újságíróknak. „Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” – tette hozzá.

Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek – Kijev és a köztársaságok – béketárgyalások révén fogják rendezni.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül evakuálni fogja a kijevi orosz nagykövetség személyzetét. A tárca rámutatott, hogy orosz diplomaták az elmúlt években többször is „agresszió” célpontjává váltak, az ukrán fővárosban működő képviseletet, valamint az odesszai, lvivi és harkivi orosz főkonzulátust pedig megtámadták, amire az ukrán hatóságok nem reagáltak.

Putyin a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Az elnök a korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett minszki megállapodások érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte ugyanis az vezetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez, hogy az ukrán vezetés – beleértve az elnököt – nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, „nem tűrhette tovább a Donyec-medence lakosai elleni népirtást”. Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt „lenullázott”.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Ukrajnában behívják a tartalékosokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este újabb videóüzenetben fordult az ukránokhoz, és bejelentette, hogy rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe. Az államfő utána pontosította, hogy nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be a seregbe, akik a „hadműveleti tartalékhoz” tartoznak. „Ma nincs szükség általános mozgósításra. Gyorsan ki kell viszont egészítenünk az ukrán hadsereget és más fegyveres alakulatokat. Ukrajna fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnokaként rendeletet adtam ki tartalékosok behívásáról a mostani különleges időszakban” – fejtette ki az elnök.

A „különleges időszak” kifejezés a nemzeti ellenállásról szóló, a parlament által tavaly júliusban elfogadott törvényben szerepel. A jogszabály szerint a nemzeti ellenállás „Ukrajna átfogó védelmének egyik alkotóeleme, amely magában foglal egy sor intézkedést, amelyeket Ukrajnában békeidőben különleges időszakban szerveznek és hajtanak végre az ukrán állampolgárok minél szélesebb körének bevonásával a katonai biztonság, az állam szuverenitásának és területi integritásának szavatolása érdekében, ily módon elrettentve és visszaszorítva az agressziót, és elfogadhatatlan veszteségeket okozva az ellenségnek, amely miatt az kénytelen megállítani az Ukrajnával szembeni agressziót”.

Zelenszkij közölte, hogy a fegyveres erők főparancsnokának döntése alapján a közeljövőben kiképzéseket is tartanak a területvédelmi rendszer tartalékosainak.

Elmondta, hogy jelenleg dolgoznak egy csúcstalálkozó tető alá hozásán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, valamint Ukrajna, Törökország és Németország vezetőinek részvételével. Megjegyezte, hogy a csúcs résztvevőinek többsége – köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök – már támogatta ezt a kezdeményezést.

Ezen túlmenően az elnök bejelentette a vállalkozások adóterheinek csökkentését és az ellenőrzések számának korlátozását. Közölte, hogy csökkentik a benzin és a gázolaj általános forgalmi adóját is, amelynek köszönhetően alacsonyabbak lesznek az üzemanyagárak. „Célunk a gazdasági függetlenség megszerzése, főleg az energiaszektorban” – tette hozzá.

Zelenszkij összefogásra szólította fel a politikusokat az ország érdekében, és bejelentette, hogy szerdán találkozik Ukrajna ötven leggazdagabb üzletemberével. „Az ukrán békés nemzet. Mi csendet akarunk, de ha ma hallgatunk, holnap eltűnünk” – hangoztatta az elnök, majd azzal zárta beszédét, hogy bízik az országban és a győzelemben.

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »