Orosz rakéták érkeznek Indiába

Oroszország megkezdte az Sz-400-as légvédelmi rendszerek első tételének Indiába szállítását – jelentette ki Dmitrij Sugajev, az orosz haditechnikai együttműködési szolgálat vezetője az Interfax orosz hírügynökségnek vasárnap Dubajban, ahol megnyílt a koronavírus-járvány óta először megrendezett nemzetközi légiszalon, a Dubai Airshow 2021.

Sugajev szerint India az év végéig megkapja az első ezredkészletet. Alekszandr Mihejev, a fegyverkivitelre szakosodott Roszoboronexport állami vállalat vezetője július 20-án közölte az Interfaxszal, hogy az Indiának szánt Sz-400-asok első tétele a gyártás végső fázisába került.

Hivatalosan 2018. október elején jelentették be, hogy az orosz-indiai csúcstalálkozót kísérő tárgyalások részeként szerződést írtak alá Sz-400 Triumf típusú légvédelmi rendszerek eladásáról. Az 5,43 milliárd dollár értékű szerződés keretében India öt Sz-400-as ezredkészletet kap. A teljes rendszert várhatóan 2024 végére szállítják le.

Légvédelmi rendszert és atomreaktorokat hozott Indiának Putyin látogatása

Sugajev arról is beszámolt, hogy Moszkva Ankarával is orosz katonai eszközök szállításáról és közös fegyverfejlesztésről folytat tárgyalásokat, de konkrétan nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor írják alá az Sz-400-as újabb tételének leszállítására vonatkozó szerződést. Elmondta viszont, hogy „a régió számos országa mutatott érdeklődést a rendszer iránt” a dubaji kiállításon.

Mihejev augusztusban azt mondta, hogy még idén megszülethet az újabb orosz-török megegyezés az Sz-400-asokról. Szeptemberben Recep Tayyip Erdogan török elnök az amerikai CBS televíziónak nyilatkozva megerősítette a vásárlási szándékot. Hivatalos források szerint a szerződés része lehet, hogy a gyártás egy részét Törökországba helyezik át.

Törökország pár éve 2,5 milliárd dollárért négy ezredkészletet vásárolt. Ezeket a Roszoboronexport 2019. október 23-i bejelentése szerint Oroszország határidő előtt leszállította Törökországnak. 2020. december 7-én Szergej Csemezov, a fejlett technológia exportjával foglalkozó Rosztyeh állami vállalat vezetője azt mondta, hogy Törökország kifizette a rendelést.

Hivatalos források szerint Moszkva egyebek között negyedik generációs Szu-35-ös vadászrepülőgépek vásárlását is felajánlotta Törökországnak.

Az Egyesült Államok többször is aggodalmát fejezte ki az Sz-400-asok török beszerzése miatt, mert attól tart, hogy Oroszország a rendszereket az ötödik generációs F-35-ös vadászbombázókról való információgyűjtésre használhatja fel. Ezen gépek gyártási programjából Washington ki is zárta Ankarát. A Pentagon szerint emellett Törökországnak vissza kellene szolgáltatnia az Sz-400-asokat Oroszországnak, ha amerikai Patriot rakétarendszereket akar beszerezni.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az Almaz-Antej konszern által kifejlesztett és gyártott Sz-400 Triumf légvédelmi rendszer hadászati és taktikai repülőgépek, ballisztikus rakéták, hiperszonikus célpontok és egyéb légitámadási eszközök elektronikus és egyéb eszközökkel való legyőzésére szolgál. A rendszer képes akár 400 kilométeres hatósugárban megsemmisíteni az aerodinamikai célpontokat, a másodpercenként akár 4,8 kilométeres sebességgel repülő ballisztikus célpontokat pedig néhány méterestől több tíz kilométeres magasságig terjedő magasságban, akár 60 kilométeres hatótávolságban.

  • Jön az Sz-550-es
Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy Oroszország új légvédelmi rendszert hoz létre, jellemzőit azonban nem közölte. Az Interfax nyílt forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Sz-550-es rövid hatótávolságú elfogó rakétavédelmi rendszer, amelyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1980-as években. A projektet – több másik mellett – Mihail Gorbacsov szovjet és Ronald Reagan és amerikai elnök 1986-os találkozója után leállították, és egyes források szerint 1992-ben a prototípust is megsemmisítették.

Forrás: MTI

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »