Német választások: tartja első helyét az SPD, zárkózik a CDU-CSU

Ismét 20 százalék fölé emelkedett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban, de továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a legnépszerűbb – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

A Trendbarometer nevű heti rendszerességű kutatás új adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 21 százalékát gyűjtené össze, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás – ez két százalékpontos erősödés az előző héten 19 százalékon mért mélyponthoz képest. Az SPD támogatottsága nem változott, továbbra is 25 százalékos.

Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérés alapján előfordulhat, hogy a két legnagyobb politikai erő tovább folytathatja a 2013-ban elkezdett közös kormányzást, de fordított felállásban, vagyis nem a CDU/CSU, hanem az SPD lenne a koalíció nagyobbik – a kancellári tisztséget betöltő – tagja.

A választási kampányban tett kijelentések szerint ezt egyik párt sem akarja igazán, ezért elemzők szerint valószínűbb, hogy a következő német szövetségi kormányt vagy az SPD és két kisebb partner, vagy a CDU/CSU és két kisebb partner koalíciója alkotja majd.

A lehetséges partnerek közül a Zöldek inkább a szociáldemokratákkal kormányoznának, de nyitottak a CDU/CSU felé is. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után folytattak is koalíciós tárgyalást a kereszténydemokratákkal és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), de a kormányalakítás végül nem a Zöldek miatt nem sikerült. Lehetséges partner az FDP is, amely ugyan kormányzott már a szociáldemokratákkal – 1969-től 1982-ig -, de jóval közelebb áll a CDU/CSU-hoz, mint az SPD-hez.

Számos német politikai elemző elképzelhetőnek tartja, hogy szeptember 26-án az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot, de mégis a CDU/CSU alakít majd kormányt, méghozzá a Zöldekkel és az FDP-vel. Ennek feltétele, hogy a CDU/CSU ne szenvedjen nagy vereséget, hanem legfeljebb néhány százalékponttal maradjon le a szociáldemokraták mögött, mert a „királycsináló” szerepébe kerülő liberálisok nem emelnének a kancellári tisztségbe olyan politikust, aki egyértelműen a választás vesztese.

A Trendbarometer adatai szerint a CDU/CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet választói megítélése némileg javult az utóbbi napokban. Ha közvetlenül lehetne kormányfőt választani, a CDU elnöki és az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány miniszterelnöki tisztségét betöltő politikus 11 százalékot szerezne, ami egy százalékpontos erősödés az egy héttel korábbihoz képest.

A szociáldemokrata jelölt, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter támogatottsága nem változott, 30 százalékos. Nem változott a harmadik kancellárjelölt, Annalena Baerbock támogatottsága sem, a Zöldek politikusa 15 százalékon áll.

A Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felmérés szerint a pártok erősorrendjében az SPD és a CDU/CSU után a Zöldek következnek: a baloldali irányultságú ökopárt 17 százalékon stagnál. A negyedik az üzleti körök és a legnagyobb jövedelmű rétegek pártjaként, és a CDU/CSU természetes szövetségeseként számon tartott FDP, amely ugyanakkora mértékben gyengült, amennyire a CDU/CSU erősödött, vagyis két százalékpontot veszített, és így 11 százalékon áll.

Ugyancsak 11 százalékon áll az Alternatíva Németországért (AfD). A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki párt támogatottsága nem változott az egy héttel korábbihoz képest. Nem változott a Baloldal (Die Linke) támogatottsága sem, az SPD-től balra álló párt a parlamenti bejutási küszöb felett egy százalékponttal, 6 százalékon stagnál.

A Forsa adatai alapján más párt nem jutna be a szövetségi parlamentbe. A bizonytalan szavazók és a nem szavazók együttes aránya 25 százalék, jelentősen emelkedett az egy héttel korábbi 22 százalékhoz képest, és meghaladja a 2017-es Bundestag-választástól távol maradók 23,8 százalékos arányát.

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »