Lesújtóan értékelte Putyin az USA afganisztáni tevékenységét

Nulla eredménnyel járt az Egyesült Államok húszéves afganisztáni katonai jelenléte – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor szerdán a vlagyivosztoki Okean központban iskolásokkal találkozott.

„Az amerikai csapatok húsz évig voltak jelen ezen a területen és húsz éven át próbálták – ha lehet így mondani anélkül, hogy bárkit megbántanánk – civilizálni az ott élő embereket, bevezetni ott a szó legtágabb értelmében vett saját normáikat és életmódjukat, beleértve a társadalom politikai szervezetét is” – mondta Putyin.

„Az eredmény nem más, mint csupa tragédia és veszteség azok számára is, aki ezt tette, az Egyesült Államok számára, de még inkább az Afganisztán területén élő emberek számára. Az eredmény nulla, ha nem negatív” – hangoztatta.

„Ha valaki bárki más vonatkozásában tesz valamit, akkor figyelembe kell vennie a legtágabb értelemben vett történelmét, kultúráját és életfilozófiáját, tiszteletben kell tartani a hagyományait. Semmit sem lehet valakire kívülről ráerőltetni. A helyzetnek be kell érnie, és ha valaki azt akarja, hogy gyorsabban és jobb minőségben érjen be, akkor segítenie kell az embereknek. Civilizált módon, finoman, és nem sietve kell segíteni. Mindezen tényezők, köztük a történelmi tényezők figyelembevétele nélkül szinte lehetetlen bármi pozitívumot elérni” – fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök az afganisztáni tálib hatalomátvétel után először augusztus 20-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen megtartott moszkvai sajtóértekezletén foglalt nyilvánosan állást a történtekkel kapcsolatban. Akkor, anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna, sürgette, hogy vessenek véget az „idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának”, valamint annak, hogy „más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát” anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat. Kontraproduktívnak nevezte, hogy idegen értékeket erőltettek Afganisztánra. Úgy vélekedett, hogy az ilyen kísérletek csak az állam pusztulásához vezetnek.

Pár nappal később Putyin azt is egyértelművé tette, hogy nem kívánnak beavatkozni Afganisztánban. Az elnök szerint Moszkva elsajátította annak a tízéves háborúnak a tanulságait, amelyet a Szovjetunió viselt Afganisztánban, és nem fog ottani belügyekbe újból beavatkozni, nem fogja hagyni, hogy fegyveres erőit bevonják “a mindenki mindenki elleni” konfliktusba.

A Szovjetunió még 1979 végén kezdte meg afganisztáni hadműveleteit, miután a szovjetbarát kormányt megdöntötték. Ezután egészen 1988-ig folytak a harcok. 1985-ben már 120 ezer szovjet katona szolgált az országban, a csapatok kivonulása 1989-ben fejeződött be. Ironikus módon a szovjetek ellen harcoló gerillákat éppen az USA segítette.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) szerdai tanévnyitóján kifejezte reményét, hogy Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő tartani fogja magát ígéretéhez és nem fog a demokrácia elterjesztésével kísérletezni más országokban. Óriási hibának nevezte, hogy a nyugati rendszert próbálták meg bevezetni Afganisztánban.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy Afganisztán hagyományosan decentralizált ország, amelyben a klánok és etnikai csoportok közötti kapcsolatokban a főváros tartotta fenn az egyensúlyt. Lavrov szerint „erősen megégették magukat” azok, akik rá akartak erőltetni egy olyan elnöki rendszert az afgánokra, amelyet nem ők találtak ki.

Jegyezzük meg, hogy az egyik legjobb példa erre az 1979-1989 közötti időszak, de az USA nem tanult a Szovjetunió hibájából.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »