Szerdán meghúzza a vörös vonalakat Biden

A NATO nem keresi a szembenállást Oroszországgal, de válaszlépéseket fog tenni, ha Moszkva folytatja ártalmas tevékenységét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben hétfőn, két nappal a Vlagyimir Putyinnal tervezett csúcstalálkozó előtt.

Joe Biden a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóját követően hangsúlyozta, a NATO szilárdan ki fog állni az orosz és kínai erőfeszítésekkel szemben, a két ország ugyanis – szavai szerint – éket próbál verni a szövetség tagjai közé a transzatlanti szolidaritás működésében.

Arra utalva, hogy szerdán, Genfben tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Biden azt mondta, a fontos találkozón világossá fogja tenni Putyin számára, hogy vannak területek, ahol lehetséges az együttműködés, amennyiben Moszkva ezt az utat választja. Ha azonban az orosz elnök úgy dönt, hogy nem működik együtt, és úgy cselekszik, ahogyan korábban, akkor világossá fogja tenni, hogy hol vannak a Putyinra is érvényes vörös vonalak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető esetleges halála „tragédia lenne, és rontaná a világ többi részével és az Egyesült Államokkal fenntartott orosz kapcsolatokat. Navalnij halála újabb jele lenne annak, hogy Oroszországnak alig vagy egyáltalán nem áll szándékában betartani az alapvető emberi jogokat” – húzta alá. Reményét fejezte ki, hogy az orosz elnök „érdeklődést mutat a világról alkotott véleményének megváltoztatása iránt”.

Ukrajna és a NATO

Biden kijelentette, a NATO kiáll Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett, és mindent megtesz, hogy az ország képes legyen ellenállni az orosz agressziónak. Hozzátette, Ukrajnának fel kell számolnia a korrupciót, és teljesítenie a követelményeket ahhoz, hogy csatlakozni tudjon a katonai szövetséghez.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Biden azt is elmondta: a tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy fontos a demokratikus értékek megújítása és az ellenállóképesség megerősítése. A demokrácia még mindig érvényesülhet a jelen kihívásaival szemben – emelte ki Biden. Hozzátette: a NATO erős alap a tagországok biztonságának további megerősítéséhez.

Afganisztán – légicsapások kizárva

A NATO afganisztáni kivonulásával kapcsolatban Biden azt mondta, a misszió munkájának befejezésével és a kivonulással a szövetség nem hagyja magára az országot. Biztosítani fogja, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nyugati országok ellen merényletet tervező terroristák biztos menedékévé.

Ennek módja és gyakorlati megvalósíthatósága azonban igencsak kérdéses. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed, az amerikai kormányzat már most az Egyesült Államoknak dolgozó afgán tolmácsok kimenekítését készíti elő.

Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba. Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon.

A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.

A New York Times című amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy a hadsereg fontolgatja az afgán erőknek nyújtott légi támogatás folytatását, amennyiben Kabul vagy egy másik nagyváros az amerikai csapatok távozása után a tálibok kezébe kerülne. Ezt az információt azonban tegnap McKenzie tábornok, az Egyesült Államok térségért felelős Középső Parancsnokságának parancsnoka cáfolta:

„Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy Afgansztánból történő kivonulását követően légi támogatás nyújt a tálibokkal küzdő afgán erőknek” – jelentette ki McKenzie egy hétfőn közzétett, a Voice of America című nemzetközi műsorszolgáltatónak adott interjúban.

A tábornok arról is beszélt, hogy a terrorellenes légicsapásokat csak abban az esetben fogják alkalmazni, ha megtámadják az Egyesült Államokat, vagy egy szövetséges ország védelmében.

„Ha leleplezünk valakit, aki meg akarja támadni a hazánkat, vagy az egyik szövetségesünket. Ezek lehetnek a kiváltó okai bármilyen általunk indított légicsapásnak Afganisztánban a távozásunk után.” – fogalmazott McKenzie.

Forrás: MTI / Kitekintő

 

 

Friss hírek