Szerdán szavaznak a németek az országos vészfékrendszerről

A kormánypárti frakciók a hétfői megállapodással egyes elemeiben ugyan enyhítették a vészfékrendszer szigorát az eredeti javaslathoz képest, de a lényegén nem változtattak. A tervezet magja továbbra is az, hogy 100 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál országosan egységes intézkedések következnek.

A CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) képviselőcsoportjának megállapodása szerint súlyos fertőzésveszély esetén a kormány javaslatával szemben nem 21 órai, hanem 22 órai kezdettel kell elrendelni kijárási korlátozást, és az egészségügyi sétát, kocogást éjfélig engedélyezni kell.

Ugyancsak változás a kormány előterjesztéséhez képest, hogy a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok is működhetnek, de csak az úgynevezett click & collect rendszerben, vagyis csupán kiadhatják a vevőknek az előre megrendelt árut.

A harmadik jelentős változás – ez esetben szigorítás – az előterjesztéshez képest, hogy az iskolákban nem 200, hanem már 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál kell áttérni a jelenléti oktatásról a távoktatásra.

A hétnapi fertőzésgyakoriság az adott napot megelőző hét napon regisztrált új SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma. Ez a fő fogalom a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló szövetségi törvényt módosító kormányzati előterjesztésben, amelynek lényege, hogy az eddigi, tartományonként eltérő előírások helyett egységesen, mindenütt ugyanolyan korlátozásokkal kell megfékezni a járványt, ha tartósan – egymás után három nap – 100 fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság.

A szabályozást vészfékrendszernek nevezték el, előírásairól pedig már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de nem mindenütt alkalmazták, ami politikai vitákat okozott. A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű szabályozással igyekszik kikényszeríteni a SARS-Cov-2 harmadik hulláma miatt szükségesnek tartott szigorításokat.

A kormánypárti frakciók a hétfői megállapodással ugyan egyes elemeiben enyhítették a vészfékrendszer szigorát, de a lényegén nem változtattak. A tervezet magja továbbra is az, hogy 100 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál a közigazgatás mintegy 400 alapegységének – járás, város, nagyvárosi kerület – mindegyikében egyformán és automatikusan, külön mérlegelés nélkül vissza kell állítani a társadalom és a gazdaság legtöbb területét befagyasztó korlátozásokat, a járványhelyzet további romlása esetén – az új változat szerint 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál – pedig a közoktatást is korlátozni kell.

A Bundestag várhatóan szerdán szavaz a javaslatról, amelynek elfogadása biztosra vehető. A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat következik, amely várhatóan szintén nem tesz ellenvetést, így a törvénymódosítás még áprilisban érvénybe léphet.

A kormány javaslata szerint az új szabályozás csak addig érvényes, ameddig tart a koronavírus-járvány elleni védekezésre a törvényhozástól kapott különleges felhatalmazás. A Bundestag legutóbb június végéig hosszabbította meg a rendkívüli jogosítványokat, amelyekkel tavaly márciusban ruházták fel a kormányt, hogy az ország a kellő gyorsasággal megszervezhesse a védekezést a SARS-CoV-2 terjedésével szemben.

Az elképzelés szerint a rendkívüli felhatalmazás visszavonásával visszaáll a korábbi rend, amelyben nem a szövetségi kormány, hanem a tartományi kormányok hatásköre a járványok, fertőző betegségek elleni védekezés.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten jelenleg 165,30-on áll, ami jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 136,40-hez képest. Az aktív fertőzöttek száma 283.239, azaz a teljes lakosság 0,34%-a koronavírusos.  A Covid-19-cel összefüggésben mindeddig 80.006-an hunytak el, így az 1 millió főre vetített halálozási arány 959-en áll Németországban – ez az adat Magyarországon ma elérte a 2633-at.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Worldometers

Felkapott hírek

Friss hírek