Új amerikai szankciók és környezetvédők akadályozzák az Északi Áramlat-2 befejezését

Megakadt az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése Németország felségvizein, mert környezetvédő civil szervezetek hétfőn megfellebbezték a munkálatok folytatását engedélyező hatósági döntést, az USA pedig szankciót készül bevezetni a munkálatokat végző orosz hajóval szemben.

Német hírportálok beszámolói szerint a szövetségi hajózási és vízrajzi hivatalnál (BSH) elmondták, hogy értesítést kaptak a Deutsche Umwelthilfe (DUH) és a Naturschutzbund Deutschland (NABU) nevű környezetvédő egyesületektől arról, hogy bírósághoz fordulnak a csőfektetés folytatását engedélyező pénteki döntésük miatt.

Ezzel az engedély a bírósági eljárás végéig érvényét veszti, vagyis a beruházó nem folytathatja a munkát egy 30 kilométeres szakaszon, amely a nemzetközi tengerjogi szabályok alapján Németország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik.

A DUH és a NABU indoklása szerint az érintett térség – amely a Balti-tenger Pomerániai-öböl elnevezésű részén fekszik – európai uniós besorolású madárvédelmi terület, ahol októbertől májusig nem szabad a védett madarak telelését megzavaró munkálatokat folytatni. Ehhez igazodott a BSH korábbi engedélye, miszerint csak május végétől folytatódhatott volna a munka Németország kizárólagos gazdasági övezetében.

A beruházó az engedély módosítását kérte, arra hivatkozva, hogy egy másik, dániai szakaszon elakadt a munka, és ezért nem tudják tartani az eredeti ütemtervet. A BSH elfogadta a kérelmet, ezt a döntést fellebbezte meg a DUH és a NABU.

Korábban is akadozott már a projekt

A már csaknem teljesen elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.

Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai, 30 pedig német felségvizeken keresztül húzódik.

Az Északi Áramlat-2 németországi végpontja Lubminban. Kép forrása: Nord Stream 2 / Axel Schmidt

Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el, azért, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigetnél.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését. A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra, a svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban – Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Új amerikai szankció készül

A Handelsblatt információi szerint a környezetvédők ellenállásán túl még egy tényezővel számolni kell, az Amerikai Egyesült Államok ugyanis kedden szankciók kivetésére készül a csőfektetést végző hajó, a Fortuna, és annak tulajdonosa, a KVT-RUS ellen. Az USA ezt már közölte is Berlinnel hétfőn, jelezve, hogy a szankciók kedden lépnek hatályba a “Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act” (CAATSA) alapján, ami a szankciók kivetését megalapozó törvény az Egyesült Államokban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Reuters / Investing.com

Felkapott hírek

Friss hírek