Európa orvos-hadsereggel készülne a második hullámra

Az európaiak jelenleg a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások fokozatos enyhítését élvezik, a kórházak azonban már a következő fertőzéshullámra készülnek: egyes klinikák vezetői több állandó személyzetet próbálnak toborozni az intézményeikbe, míg mások szerint célszerű lenne országonként létrehozni egy egészségügyi dolgozókból álló “hadsereget”, amely folyamatos készültségben várja, hogy épp hol van rájuk szükség.

A koronavírus-járvány megjelenése óta számos európai országban igyekeznek minél inkább felkészíteni az egészségügyben dolgozókat a Covid-19-ben szenvedő betegek kezelésére. Jelenleg a személyzet átképzésének lehetőségeit vizsgálják, hogy elkerüljék a kulcsfontosságú dolgozók hiányát, ha (vagy inkább amikor) beindul a járvány második hulláma.

“Egészségügyi hadseregre van szükségünk” – mondta Maurizio Cecconi, az Európai Intenzív Terápiás Társaság (ESICM) egyik vezetője. A szervezet célja, hogy a világ minden tájáról összehozza az olyan orvosokat, akik rendkívül beteg páciensekkel foglalkoznak.

Cecconi, aki a milánói Humanitas kórház intenzív osztályát vezeti, azt mondja, hogy az egészségügyi személyzetnek rugalmasabbnak és mozgathatóbbnak kellene lennie. “Ha újabb hullám jön, fel kell készülnünk az (olasz) orvosok és ápolók áthelyezésére attól függően, hogy hol van rájuk nagyobb szükség. Az első hullám során ugyanis nem így történt a dolog” – fogalmazott a Reutersnek adott interjúban.

Márciusban és áprilisban számos európai országot felkészületlenül ért a koronavírus-járvány. Sok helyen munkára fogták az orvostanhallgatókat és a(z egyébként veszélyeztetett korban lévő) nyugdíjas orvosokat is, mivel a kórházi személyzet nagyon hamar leterheltté vált. A világjárvány által leginkább sújtott országoknak egyre több és több ágyat és alapvető felszerelést kellett biztosítani az intenzív osztályok számára, sőt, néhányuk új kórházakat is épített.

Bár ez alapvetően szép teljesítmény, a problémák és a hiány továbbra is fennállnak. A SIAARTI (az érzéstelenítés, a fájdalomcsillapítás, az újraélesztés és az intenzív ellátás olasz társasága) szerint csak Olaszországnak 50 százalékkal kellene növelnie az altatóorvosok, az újraélesztő személyzet és más, intenzív osztályon dolgozó egészségügyi szakemberek számát.

https://www.instagram.com/p/CAOhNrXDMwu/

A kórházak Európa-szerte áthelyeztek az intenzív osztályokra más osztályokon dolgozó sebészeket, kardiológusokat, belgyógyászokat és ápolókat. “Sokan részt vettek a COVID-19 betegek kezelésével kapcsolatos tanfolyamokon” – mondta Jozef Kesecioglu, az ESICM elnöke és intenzív terápiával foglalkozó vezetője az Utrechti Egyetem orvosi központjában, Hollandiában.

“Kevésbé felelősségteljes munkákat bíztunk rájuk, például a betegek mosdatását, mozgatását, illetve a tüdőműködés ellenőrzését. A legkényesebb feladatokat, például a betegek lélegeztetőgépre tevését továbbra is az intenzív osztályok szakemberei végezték” – magyarázta Kesecioglu, aki azt tervezi: visszahívja ugyanezeket az embereket, hogy további tanulási lehetőséget kínáljanak számukra. Normál körülmények között az intenzív osztályokon dolgozók évekig tartó speciális képzéseken vesznek részt, most azonban – mint fogalmazott – “nem várhatunk addig, amíg beindul az új hullám, rendszeres képzést kell biztosítanunk nekik”.

Hamvába holt szárnypróbálgatások

Bár a járvány tetőzésekor az Európai Bizottság finanszírozta az egészségügyi személyzet határokon átnyúló áthelyezését a leginkább érintett országokba – áprilisban Norvégiából és Romániából is érkeztek orvoscsoportok Olaszországba -, a kezdeményezés nem kapott elég támogatást.

Cecconi e kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint az orvosok egyik országból egy másikba történő áthelyezése “jó opció, de nem lehet ez az első gondolat, mert ez a módszer már csak a nyelvi korlátok miatt sem olyan hatékony”.

Néhány helyen a betegek mozgatásával is próbálkoztak: Franciaország például egyrészt országon belül – a sok esettel küzdő régiókból a kevésbé fertőzöttekbe -, illetve Németországba szállított át betegeket; utóbbi egyébként Olaszországtól is vett át kórházi ellátásra szorulókat.

Szakértők azonban aggodalmukat fejezik ki a betegek mozgatásával kapcsolatban is, mondván “a páciensek általában nagyon betegek, és sok esetben nagyon veszélyes a szállításuk, ezért javasoljuk az országoknak, hogy inkább az egészségügyi dolgozók számát igyekezzenek növelni”.

Forrás: Reuters