Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Várakozások szerint egy új javaslat bemutatásával folytatódik péntek reggel a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetés áll az Európai Tanács csütörtökön kezdődött rendkívüli ülésének középpontjában. Elemzők kétségesnek tartják, hogy a tagállami vezetők végső megállapodásra jutnának.

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet.

Barend Leyts, Charles Michel szóvivőjének tájékoztatása szerint a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével indulhat az új javaslat szövegezése.

Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Az úgynevezett “takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is állandó legyen a büdzsé, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka a befizetés mértéke.

A hosszú távú uniós költségvetésről szóló EU-csúcstalálkozó megbeszélésein az úgynevezett “takarékos négyeknek” nevezett nettó befizető országok csoportja “jól összehangoltan” képviselte érdekeit – mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár Brüsszelben az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli tanácskozásának első munkanapját követően, pénteken.

Ezzel összefüggésben – Németországgal együtt – továbbá ragaszkodnának a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben, a közös agrárpolitikát (KAP) érintően bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.

Ellenzik a forráscsökkentést a felzárkózók

A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja – köztük Magyarország – egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek. Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését.

A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem fogadja el a történelem eltörlését Donald Trump

Az "amerikai forradalom" eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az USA elnöke pénteken a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében. Trump hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségei szobrainak, emlékműveinek lerombolását.

Read More »

Nagy-Britannia is beszáll a műholdas internetbizniszbe

A brit kormány megpróbálja felvenni a versenyt a Tesla alapító Elon Musk nevével fémjelzett Starlink műholdas hálózattal, ugyanis részesedést vásárolnak a csődközelbe került OneWeb társaságban, mely ugyanúgy egy több száz műholdból álló hálózattal szolgáltatna nagysebességű internetet az egész világon.

Read More »

Gyorsan megtalálták a lemondott francia miniszterelnök utódját

A kiváló technokrata hírében álló, ugyanakkor kényesebb politikai helyzeteket is megoldani képes Jean Castex kinevezése az ellenzék szerint arra utal, hogy Emmanuel Macron a következő két évben a korábbiaknál jobban előtérbe kíván lépni, és nem szeretné, ha egy ismert és népszerű személyiség - mint amilyen Edouard Philippe volt - árnyékot vetne rá.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás