Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Hwang Hyeon-dong Szöulban, az egyetemi campus közelében, egy 6,6 négyzetméteres fülkében éli mindennapjait. A “lakáshoz” tartozó fürdőszobán és konyhán másokkal kell osztoznia. Mindezen szolgáltatásokért 302 dollárt fizet havonta.

A gyéren berendezett szobák az ún. goshi-won épületekben találhatók, amelyet korábban arra használtak a kevésbé tehetős egyetemi hallgatók, hogy a külvilágtól elzárkózva, nyugodtan készülhessenek egy-egy vizsgára. A gond csak az, hogy a minilakások egyre gyakrabban válnak állandó otthonokká az olyan fiatalok számára, mint Hwang, aki alacsony jövedelmű családban született és már semmiféle alternatívát nem lát a társadalmi mobilitásra.

“Ha elég keményen próbálkozom, és sikerül megcsípnem egy jó állást, akkor sem biztos, hogy valaha megengedhetem magamnak, hogy saját házam legyen. Képes leszek-e valaha is csökkenteni a szakadékot, ami ettől elválaszt és ami borzasztóan nagy?” – tette fel a kérdést a 25 éves nő.

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Mun 2017-ben került hatalomra, mégpedig a társadalmi és gazdasági egyenlőség ígéretével. Ötéves ciklusának már a fele eltelt, azonban mindeddig kevés előrelépés történt az ügyben, sőt, épp ellenkezőleg. Ennek hatását pedig leginkább az ország fiataljai érzik, ugyanis ők azok, akiket a legérzékenyebben érint az egyenlőtlenség és szakadék további mélyülése.

A jövedelemkülönbség ugyanis nemhogy csökkent, hanem növekedett Mun hivatalba lépése óta: jelenleg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező csoport 5,5-szeresét keresi a legkisebb jövedelműekének – ez a szorzó az elnök hatalomra kerülése előtt még 4,9 volt.

Hwang elmondta, hogy a korábbi igazságügyi miniszter, Cho Kuk körüli korrupciós botrány ébresztőként szolgált neki és a sorstársai számára, akik mindezidáig azt hitték, hogy ha keményen tanulnak és dolgoznak, egyszer majd jobb soruk lesz.

Cho családja ellen amiatt folytatnak nyomozást, hogy befektettek egy olyan holdingtársaságba, amely a gyanú szerint piaci manipulációban és illegális tranzakciókban érintett. Parlamenti meghallgatásán a politikus azzal védekezett, hogy nem tudott az ügyletekről. Cho feleségét, aki egyetemi tanár, azzal is gyanúsítják, hogy iratokat hamisított, hogy így tegye lehetővé a lánya felvételét az orvosi egyetemre 2015-ben. Cho egy hónapig volt hivatalban, utána le is mondott még októberben.

Kiábrándult fiatalok

A miniszterrel kapcsolatos botrány sorozatos tüntetéseket váltott ki Szöulban, megrengette a liberális kormányt és az egész nemzetet megosztotta. A küszködő fiatalok számára pedig rávilágított, hogy az “aranyak” – szüleiknek és társadalmi státuszuknak köszönhetően – miként haladnak könnyedén előre az életben, miközben ők csak vergődnek és nem jutnak egyről a kettőre.

Egy szeptemberben, 3 289 fő részvételével készített felmérés megmutatta, hogy a dél-koreai fiatalok háromnegyede úgy gondolja: a szülők helyzete és a családi háttér kulcsfontosságú a gyermekek sikeressége szempontjából.

“Nem panaszkodom amiatt, hogy eltérő háttérrel rendelkezünk, az azonban igenis zavar, hogy vannak olyanok, akik tisztességtelenül jutnak előnyhöz. Az rendben van, hogy valakinek nem magának kell előteremtenie a továbbtanulásához szükséges összeget, de hogy még előnyhöz is juttatják őt, az egyszeűen nem fair” – magyarázta a 26 éves Kim Jae-hoon, aki szintén egy goshi-won fülkében lakik.

Kim részmunkaidős pincérként dolgozik az iskolája közelében lévő bárban és nagyjából 345 dollárt költ havonta lakhatásra, ételre és egyéb szükségleteire. A legtöbb étkezése “csészés rizs”, azaz egy tálka főtt rizs, valami olcsó feltéttel (tojás, hagyma vagy épp valamilyen mártás), amelyet a közös konyhában készít el magának.

A fentieket olvasva nem csoda, hogy a Kimhez hasonló fiatal, alacsony jövedelmű szavazók tömegesen hátat fordítottak az elnöknek. A Gallup Korea közvélemény-kutatása szerint Mun támogatottsága a 19 és 29 év közötti szavazók körében 44 százalékra esett vissza a 2017. júniusi 90 százalékról, míg az alacsony jövedelműek körében 44 százalékpontos csökkenést mértek 2017 közepe óta.

“Mun elnök az esélyegyenlőségről, az egyenlő versenyfeltételekről és az igazságosságról szónokolt. Most úgy érzem, elárultak, mert a jelenlegi helyzet nagyon különbözik attól, amit ígért” – mondta Hwang, aki egyébként Mun-ra szavazott 2017-ben.

Popkultúra

A társadalmi egyenlőtlenségek és a “kanalak” metaforája a popkultúrában is erősebb szerepet kapott az elmúlt években. Jó példa erre Pong Dzsunho dél-koreai rendező a szociális spektrum ellentétes végein lévő két családról szóló filmje, az “Élősködők”, amely mind odahaza, mind külföldön óriási sikert aratott és egy rakás díjat bezsebelt. Ugyanígy például a rendkívül népszerű, BTS nevű dél-koreai fiúbanda is nem egy számában hívja fel a figyelmet a társadalmi megosztottságra.

Emellett manapság igen népszerű ajándéknak számít az arany kanál, amely mára szinte felváltotta a gyermekek első születésnapjára hagyományosan adott arany gyűrűt, amellyel gazdag életet kívánnak nekik.

“Az a tény, hogy az arany és piszkos kanalak ekkora hangsúlyt kapnak a kulturális életben, kellően tükrözi a szegényebb sorsúak keserű reménytelenségét” – mondta Kim Jong-min, a Youth Taeil civil csoport vezetője, amely a fiatal álláskeresőket és az ideiglenes munkavállalókat hivatott támogatni.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Reuters

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »