Úgy tűnik, kibillen a holtpontról a német gazdaság

Az exportkereslet élénkülésének köszönhetően a német GDP-növekedési ütem erősödését várja az elkövetkező években a német szövetségi jegybank, a Bundesbank, megjegyezve, hogy a kormány klímavédelmi intézkedései következtében emelkedő energiaárak miatt az inflációs nyomás is erősödni fog.

A Bundesbank pénteken kiadott havi jelentésébe foglalt előrejelzés szerint a német bruttó hazai termék (GDP) jövőre is az ideivel nagyjából megegyező lesz, a növekedés fél százalék körül marad, 2021-re, valamint 2022-re viszont másfél százalék közelébe emelkedik. A Bundesbank 2020-ra 0,6 százalékos éves GDP-növekedést vár az idei 0,5 százalék után, az elkövetkező két évben pedig egyaránt 1,4 százalékosat.

A javuló gazdasági növekedési kilátásokat Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a kormány növekedésösztönző költségvetési politikája és a jegybank laza monetáris politikája mellett elsősorban az exportkereslet várható emelkedésének tulajdonítja.

A Bundesbank prognózisa szerint jövőre már fellendül az utóbbi időkben meglehetősen lanyhának bizonyult exportkereslet a német termékek iránt. „Az ipari termelés ennek köszönhetően ismét lendületbe jöhet és így részben felszámolhatja a német gazdaság kétsebességes jellegét” – fogalmazott Weidmann. A német gazdaságot ugyanis az utóbbi években főként a belföldi felhasználás tartotta lendületben, miközben az exportkereslet jelentősen visszaesett.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A Bundesbank előrejelzése alapján a belföldi kereslet az elkövetkező években már nem fog az elmúlt években tapasztalható erőteljes ütemben növekedni, mivel a foglalkoztatás lassuló növekedése miatt a háztartások elkölthető jövedelme sem fog a korábbi ütemben emelkedni. A feldolgozóipar kapacitáskihasználtsága azonban – az exportkereslet növekedése ellenére is – alacsonyabb marad a korábbi évek magas szintjénél.

Jens Weidmann a pénteken kiadott dokumentumban hangsúlyozza, hogy mivel túlsúlyban maradnak a német gazdasági teljesítményre negatívan ható kockázati tényezők, ezért tudatában kell lenni annak, hogy „a tartósan fennálló külső kockázati tényezők súlyosbíthatják és el is nyújthatják a feldolgozóipari teljesítmény visszaesését”.

A Bundesbank szerint a lakosság átmenetileg csökkenő inflációra számíthat az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően, a kormány klímavédelmi intézkedései következtében emelkedésnek induló energiaárak azonban az inflációt is felfűtik majd az elkövetkező években. Az idei 1,4 százalékos infláció után jövőre így 1,3 százalék lehet a fogyasztói árak emelkedésének mértéke, majd 2021-ben és 2022-ben 1,6 százalékra és 1,9 százalékra emelkedhet. Az energia- és élelmiszerárak nélkül kalkulált fogyasztói árindex, a maginfláció mindazonáltal mindvégig másfél százalék közelében marad.

Forrás: MTI

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »