Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szerdán immáron harmadik napja tartott a biztonsági zárlat Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részén, nem hivatalos jelentések szerint a térségben tüntetések és letartóztatások zajlanak, a kommunikációs csatornák pedig nem működnek.
A dpa német hírügynökség tudósítása szerint az utóbbi napokban félkatonai csapatok eddig példátlan mértékű beözönlését tapasztalták a hétmilliós, többségében muszlimok lakta térségben. Az indiai kormány a hét elején döntött arról, hogy visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát.
A dpa tudósítása idézi egy helyi politikus, Sah Fejszál beszámolóját; egy általa közzétett Facebook-bejegyzésben Fejszál arról írt, hogy Kasmír „eddig példátlan” zár alatt áll, a térség egyes részein kijárási tilalom van érvényben. Bejegyzésében kormányzati forrásaira hivatkozva közli: egyelőre nincs hiány élelmiszerből vagy használati cikkekből, a tartalékok elosztását helyi tisztségviselők műholdas telefonok segítségével koordinálják, más kommunikációs eszközök ugyanis jelenleg nem használhatók.
A poszt szerint nincsenek hivatalos jelentések erőszakról vagy gyilkosságokról, ugyanakkor szórványos incidensek előfordulnak, e forrás említést tesz például kövekkel dobálózó tüntetőkről.
A dpa hírügynökség idézi a PTI indiai hírügynökség eddig meg nem erősített – egy neve elhallgatását kérő helyi tisztviselőre hivatkozó – értesülését, miszerint több mint 100 embert – köztük politikai vezetőket és aktivistákat – vettek őrizetbe.
Nanga Parbat, a világ 9. legmagasabb csúcsa a pakisztáni Kasmírban
A különleges alkotmányos státus lehetővé tette, hogy Dzsammunak és Kasmírnak – az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak – saját alkotmánya és nemzeti zászlaja lehessen, törvényeket hozhasson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezhessen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát, és kisebb hatáskörrel rendelkező – a központi vezetés által közvetlenül irányított, saját kormányzóval nem rendelkező – szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.
A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.
Az 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben a nemzetközi sajtóban idézett adatok szerint mintegy 45 ezer ember halt meg.
Forrás: MTI / dpa
