Engedményekkel mentené a Start-3 szerződést Oroszország

A jog megengedi, hogy a nukleáris hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Start-3 szerződés hatályát akár öt évnél rövidebb időszakra is meghosszabbíthassák – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Rjabkov ezt azzal kapcsolatban fejtette ki, hogy a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) pénteki amerikai felmondása mellett bizonytalanná vált a 2010-ben megkötött Start-3 meghosszabbítása is.

„Több mint súlyos csapást jelentene a nemzetközi biztonság rendszerére, ha nem sikerülne meghosszabbítani a Startot a 2021. február 5. utáni időszakra. Meghosszabbítani nemcsak öt évre, hanem rövidebb időszakra is lehet. Jogtechnikailag ezt megengedhető” – fogalmazott az orosz diplomata.

Rjabkov elmondta: a START-szerződés meghosszabbításának feltétele orosz részről az, hogy Moszkva számára megnyugtatóan tisztázzák azt az amerikai állítást, miszerint csaknem száz amerikai hordozóeszközt nem nukleáris misszióra alakították át. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a szerződés hatályát nem tolják ki, akkor a nukleáris rakéták kérdéskörében már semmilyen érvényes megállapodás sem marad Moszkva és Washington között, ami jelentősen megnöveli a biztonsági kockázatokat.

Rjabkov az Egyesült Államokat az INF-szerződés „sírásójának” nevezte, mert érvelése szerint Washington egyoldalúan indította el és fejezte be a szerződés felmondását. Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindvégig az egyezmény megmentésére törekedett és nem mondta fel, és a történtek után sem fogja megváltoztatni katonai doktrínáját és továbbra is kész a párbeszédre.

Rjabkov felszólította Washingtont, hogy tartózkodjon a közepes hatótávolságú szárazföldi eszközök európai telepítésétől. Ismételten felhívta a NATO-tagállamokat: Oroszországhoz hasonlóan jelentsenek be moratóriumot az ilyen fegyvereknek a saját területükön való telepítésére. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek arra az ígéretére, amely szerint addig nem telepíttet Európába vagy más régiókba közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat, amíg ott meg nem jelennek az ilyen osztályú amerikai eszközök.

Közölte, hogy Moszkva a katonai tervezésben figyelembe fogja venni, hogyha közepes hatótávolságú MK-41-es amerikai eszközök kilövőállásai jelennek majd meg Japánban. Az amerikai rakétáknak az ázsiai-csendes-óceáni térségbe való telepítése esetén Oroszország kiegyensúlyozó intézkedéseket szándékozik tenni, az irányába megjelenő fenyegetés kiegyenlítésére. Megjegyezte, hogy ez a politika egyformán érvényes az európai relációban is.

A rakétával felfegyverzett orosz Passzat korvett a Néva folyón az orosz haditengerészet napja alkalmából tartott szentpétervári díszszemlén 2019. július 28-án.
MTI/EPA/Anatolij Malcev

„Az új fenyegetések feltételei között, mi nyilvánvalóan kimerítő intézkedéseket teszünk majd saját biztonságunk szavatolása érdekében” – hangoztatta. Rjabkov rámutatott, hogy Oroszország a jövőbeni fegyverzetellenőrzési egyeztetések során ragaszkodni fog a brit és a francia nukleáris arzenál figyelembe vételéhez is. Úgy vélekedett, hogy Kína bevonása a fegyverzetellenőrzés új rendszerébe az Egyesült Államok dolga.

Hangsúlyozta, hogy a 9M729-es típusú rakétát, amellyel Washington szerint Moszkva megsértette az INF-megállapodást, sohasem tesztelték a szerződés által megtiltott 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságon. Állítása szerint az Egyesült Államok viszont megszegte az egyezményt rakétavédelmi rendszerének kettős rendeltetésű Mk-41-es indítóállásainak európai telepítésével.

Forrás: MTI