Családok százait szakította szét a Katar elleni bojkott

Több száz családot szakított szét a Katar ellen két éve tartó diplomáciai és gazdasági bojkott – derül ki a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet nemrégiben közzétett jelentéséből, amely további, a szankciók okozta jogsértésekről is beszámol.

A Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom által két éve meghirdetett bojkott többek közt az utazásra is vonatkozik: a Perzsa(Arab)-öböl kiszögellésében fekvő Katar egyetlen szárazföldi határa Szaúd-Arábiával közös, Rijád pedig két éve lezárta az átkelőt, amit azóta sem nyitottak meg újra. Szaúd-Arábia és a szomszédos országok emellett légi blokádot is bevezettek Katar ellen, aminek következtében az ide tartó repülőgépek nem vehetik igénybe ezen országok légtereit.

Az Öböl-menti országok 2017 júniusában felszólították a katari állampolgárokat, hogy hagyják el területeiket, illetve saját állampolgáraikat is visszahívták Katarból. A HRW rámutat arra, hogy a határok ezt követő lezárása során a hatóságok semmiféle egyéni helyzetre nem voltak tekintettel, és azóta is csak korlátozott számban bocsátottak ki különleges, családegyesítésről szóló engedélyeket.

A Katari Országos Emberi Jogi Bizottság (QNHRC) 2017 júliusi jelentése szerint a bojkott életbe lépése előtt 8254 szaúd-arábiai, 2350 bahreini, valamint 784 emírségekbeli állampolgár élt a körülbelül 1,6 milliós Katarban, 1927 katari pedig a szomszédos országokban. A bizottság a szankciók kezdete után 480 olyan esetet jegyzett fel, amelyben családok szakadtak szét.

A Perzsa(Arab)-öböl országai nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ám egymás között mindezidáig erre nem is volt szükség, mivel 2017-ig állampolgáraik személyigazolvánnyal is letelepedhettek, házasodhattak, tanulhattak és munkát is vállalhattak egymás országaiban. A térségben sok beduin él, az ősi, a múlt században meghúzott határokon átívelő klánok pedig előszeretettel házasodnak egymás közt.

Az emberi jogi szervezet hangsúlyozza, hogy a családok szétszakítása mellett sok embernek fel kellett adnia addigi munkáját, továbbá több olyan esetet említ, amelyben orvosi kezeléseket kellett félbehagyni, mert a bojkottáló országok nem engedélyezték sem a katari páciensek beutazását, sem pedig saját állampolgáraik orvosi kezelését Katarban, még életmentő műtétek esetén sem.

Sőt mi több, a bojkottot bevezető országok emellett még azt is büntethetővé tették, ha állampolgáraik – akár az interneten – bírálják az embargót, vagy pozitívan nyilatkoznak Katarról. Szaúd-Arábiában a bíróság például nemrég terrorizmus vádjával halálos ítéletet szabott ki egy ismert hittudósra, Szalmán al-Audára, aki többször felszólalt a szankciók ellen, és a megbékélést sürgette Rijád és Doha között.

Szomorú, hogy két év alatt sem sikerült előrelépést elérni a diplomáciai vitában, az pedig még szörnyűbb, hogy a torzsalkodásnak a térségben élők isszák meg a levét…

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / HRW

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »