Finnország nyerésre áll az álhírek ellen vívott háborúban

Finnország oktatással harcol az álhírek terjedése ellen: a helsinki kormány 2014-ben indított kezdeményezésének célja, hogy a lakosokat, diákokat, újságírókat és politikusokat megtanítsa kiszűrni a hamis információkat – számolt be honlapján a CNN amerikai hírcsatorna. A kezdeményezés két évvel azelőtt indult, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztást.

Az oktatás csak egyik szegmense a kormány szektorokon átívelő, átfogó megközelítésének, amellyel igyekszik felkészíteni állampolgárait napjaink és a jövő összetett digitális világára. Finnország 1309 kilométeres határon osztozik Oroszországgal, és történelmének köszönhetően tudja, mire számíthat, ha elmulaszt óvintézkedéseket tenni. Az ország azóta küzd az Kremlből érkező propagandakampányokkal, hogy 101 évvel ezelőtt kinyilvánította függetlenségét Oroszországtól.

2014-ben, a Krím félsziget orosz bekebelezését követően nyilvánvalóvá vált, hogy a csatamezőt áthelyezték a virtuális világba, és az információs hadviselés immár az online térben zajlik.

Jussi Toivanen, a miniszterelnöki hivatal legfőbb kommunikációs szakértője szerint nehéz megállapítani, hogy pontosan hány félrevezetési célú támadás érte Finnországot az elmúlt években. A statisztikák szerint a legtöbb álhírrel a bevándorlás, az Európai Unió, vagy a Finnország esetleges NATO-csatlakozása iránt érdeklődők szembesülhetnek.

Az orosz trollhadsereg fokozódó támadásait látva Sauli Niinistö finn elnök felszólította az ország lakóit, hogy vegyék ki részüket a hamis információk elleni küzdelemből. 2016-ban Finnország amerikai szakértők segítségét kérte, hogy a helyi tisztségviselők megtanulják felismerni az álhíreket, és kordában tartani terjedésüket. Emellett az oktatási rendszerben is nagyobb hangsúlyt kapott a kritikus gondolkodás, és számos iskolában tanórai keretek között látják el a diákokat a források ellenőrzéséhez és a közösségi oldalak tudatos használatához szükséges alapokkal.

„Ez nem csak a kormány gondja, az egész társadalmat érinti” – hangsúlyozta Toivanen. „Elvégezzük a munka ránk eső részét, de mindenki feladata megvédeni a finn demokráciát” – mutatott rá.

Az oktatók azonban szűk mezsgyén mozognak, mert figyelniük kell arra, hogy a diákoknak átadni kívánt egészséges kételkedés ne csapjon át cinizmusba vagy paranoiába. „Nagyon idegesítő, hogy mindent ellenőrizni kell, és semmiben, illetve senkiben sem bízhatsz meg az interneten” – mondta egy 15 éves tanuló. „Úgy gondolom, jó lenne, ha véget vetnénk ennek” – fűzte hozzá.

Egyesek szerint azonban nem elég a forráskritika és a kételkedés, a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatoknak is fel kell lépniük az álhírek terjedésével szemben. „Facebook, Twitter, Google, YouTube. mindegyiket szabályozni kellene” – mondta a dezinformációs kampányokkal foglalkozó Jessikka Aro újságíró, akit munkája miatt számtalan rágalom ért.

„Ezeknek a vállalatoknak a levegőt, az erdőt és a vizeket szennyező gyárakhoz hasonlóan fizetniük kellene, és felelősséget kellene vállalniuk, mert szennyezik az emberek elméjét” – vélekedett.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Aro szerint a finnek egy része ki tudja szűrni a hamis információkat, amelyek valójában régi trükkök új köntösben. „Sok finn elmondta, hogy felfigyelt erre a tevékenységre, amely szerintük nem más, mint a jó öreg szovjet propaganda az új digitális technológia köntösébe bújtatva” – magyarázta. „Ez pedig már korábban is létezett, és az emberek tudtak is róla” – tette hozzá.

A finn nemzeti narratíva is kulcsszerepet játszik

Finnország eközben rendszeresen a különféle indexek – boldogság, sajtószabadság, nemek közötti egyenlőség, társadalmi igazságosság, átláthatóság és oktatás – élmezőnyében végez, ami szintén nehezíti a megosztottságra, társadalmi törésvonalakra vadászó külső aktorok dolgát.

A Harvard Egyetemen működő Franklin Delano Roosevelt Központot vezető Jed Willard szerint a finnek különleges ereje a mindent átható nemzeti narratívájukban rejlik. Willard egyike volt azoknak a szakértőknek, akik a finn kormány kérésére az országba utaztak, hogy kiképezzék az állami tisztségviselőket az álhírek felismerésére.

„A finnek nagyon egyedi és különleges erőssége abban rejlik, hogy tudják, kicsodák” – mutatott rá Willard. Mindenki tudja, hogy mit jelent finnek lenni, és „ez egy szupererő” – fűzte hozzá.

Bár egyelőre nehéz mérni a finn kezdeményezés eredményeit, a sikerre utaló legegyértelműbb jel talán mégis az, hogy mások is felfigyeltek a skandináv ország példájára. Több európai uniós tagországból, sőt, még Szingapúrból is érkeztek Finnországba, hogy élőben tanulmányozzák a finn megközelítést.

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »