Iráni szankciók: kommunikáció és valóság

Donald Trump amerikai elnök az atomalku felmondásával fokozatosan újra bevezette azokat a szankciókat, melyek megszüntetése érdekében 2015-ben aláírták az egyezményt, múlt héten pedig az a mentességi időszak is lejárt, ami néhány országnak ideiglenesen még biztosította, hogy átvehessenek olajat Irántól. Bár kommunikációs szinten Irán továbbra is “harcos” álláspontot képvisel, és vezetői megfogadták, hogy leküzdik az ebből adódó nehézségeket, a gazdasági mérőszámokból tisztán látszik a szankciók jelentős negatív hatása.

A BBC összeállítása hat grafikonon keresztül mutatja be, hogy miként hatnak a szankciók az iráni gazdaságra, a számok pedig elég beszédesek.

1. Gazdasági növekedés – mély recesszió felé halad az ország

Irán gazdaságát évek óta súlyosan érintették a nukleáris programja miatt a nemzetközi közösség által kivetett szankciók. Hasszán Roháni elnök 2015-ben egyezményt írt alá az Egyesült Államokkal és öt másik nagyhatalommal, amelyben a szankciók megszüntetéséért, illetve enyhítéséért cserében beleegyezett, hogy az ország korlátozza atomprogramját.

Az egyezmény aláírását követő évben Irán gazdasági növekedése megugrott, a GDP 12.3 %-kal nőtt az Iráni Központi Bank szerint. A növekedés azonban nagyrészt az olaj- és gázszektornak volt köszönhető, a gazdaság többi ágazata nem regenerálódott olyan mértékben, mint ahogy azt sok iráni várta. 2017-ben már 3,7%-ra esett vissza a növekedés, amely a gazdasági elégedetlenséget táplálva az elmúlt évtized legnagyobb kormányellenes tüntetéséhez vezetett tavaly decemberben.

Az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás gazdasági szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a beruházások elakadtak, félbeszakadtak, így az ország napjainkban annak a hitelválságnak a sajátos verziójától szenved, ami egy évtizede ledöntötte a lábukról a nyugati bankokat.

Nem az atomalku, hanem a közelgő bankválság Irán legnagyobb gondja

A tavalyi évben újra bevezetett – különösen az energia-, szállítási és pénzügyi szektorokat érintő – szankciók hatására a külföldi tőkebeáramlás elapadt és a változások érzékenyen érintették az olajexportot is. A szankciók megtiltották az amerikai vállalatok számára, hogy Iránnal és olyan külföldi vállalatokkal kereskedjenek, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Iránnal. Ennek hatására Irán GDP-je 2018-ban 3,9%-kal csökkent a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint. Az IMF április végén azt mondta, 2019 végére 6%-kal zsugorodhat az iráni gazdaság – ez az előrejelzés azonban még a szankciók alól való mentesség lejártát megelőzően készült.

Irán gazdasági növekedése – Forrás: BBC.com

2. Csökkenő olajtermelés

2018 elején Irán napi 3,8 millió hordó nyersolajat termelt ki az OPEC szerint és ebből 2,3 millió hordót exportált. Az olaj nagy részét nyolc ország vagy régió, vagyis Kína, India, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Törökország, Görögország és Olaszország vásárolta fel. Ezen országok, az iráni energiaszektorra vonatkozó amerikai szankciók életbe lépésekor hat hónapra szóló mentességet kaptak a szankciók alól – ez a határidő járt le múlt héten. Amennyiben a megadott határidő lejártával ezen országok valóban nem importálnak több olajat Iránból, bankjaik továbbra is végezhetnek tranzakciókat az Iráni Központi Bankkal vagy bármilyen más iráni bankkal, amerikai büntetések veszélye nélkül.

Irán olajtermelése – Forrás: BBC.com

3. Zuhanó olajexport

2019 márciusára Irán olajexportja napi 1,1 millió hordóra esett vissza az SVB Energy International tanácsadó cég szerint. Tajvan, Görögország és Olaszország teljesen leállította iráni importját, míg a két legnagyobb vásárló, Kína és India 39%-kal illetve 47%-kal csökkentette azt. Amerikai becslések szerint Irán kormánya emiatt több, mint 10 milliárd dollár bevételtől esett el.

Irán olajexportja a mentességet kapott országokba – Forrás: BBC.com

A szankciómentességre vonatkozó határidő lejártakor, május 2-án Trump elnök kijelentette, hogy „Irán olajexportját a nullával akarja egyenlővé tenni”.

Az nem világos egyelőre, hogy még mennyivel eshet vissza az iráni olajexport. Kína kitart amellett, hogy Iránnal folytatott kereskedelme teljesen legális és az Egyesült Államoknak nincs joga beavatkozni. Törökország azt nyilatkozta, nem szakíthatja meg kapcsolatát a szomszédos országgal. Irán továbbá úgy is kikerülheti a szankciókat, ha humanitárius célra, illetve ha titokban exportál olajat – amit az elemzők szerint már meg is tett.

4. Gyengülő fizetőeszköz

Roháni elnök négy éven keresztül stabilan tartotta az iráni valutát, a riált. A nem hivatalos piacon azonban közel 60%-kal veszített értékéből az amerikai dollárral szemben az amerikai szankciók bevezetése óta. A dollárhoz képest 42 ezer riálban rögzített hivatalos árfolyamot csak bizonyos tranzakciók esetén használják, vagyis az irániak többsége a devizakereskedőkre kénytelen hagyatkozni – az irreális módon rögzített árfolyamok pedig tudjuk, merre vezetnek, elég csak megnézni, hol tart most Venezuela. Ott 2003-ban próbálkoztak először az árfolyamrögzítéssel, mára pedig a bolivár gyakorlatilag használhatatlan.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Április 30-án a feketepiacon 1 dollárért már 143 ezer riált kínáltak. A riál mélyrepülése az iráni gazdaság problémáira és az emiatt kialakuló magas dollár iránti keresletre vezethető vissza. Az iráni emberek külföldi, stabil valutát szeretnének, hiszen a megtakarításaik egyébként elértéktelenednek és aggódnak, hogy csak rosszabb lesz a helyzet.

Az iráni riál árfolyamának alakulása az amerikai dollárral szemben, nem hivatalos, piaci áron – Forrás: BBC.com

2018 szeptembere óta az iráni fizetőeszköz némileg erősödni tudott, ekkor az Iráni Központi Bank több dollárt bocsájtott a piacra és visszafogták a devizakereskedőket is, akik 1 dollárért akkor már rekordmennyiségű, 190 ezer riált adtak. Az iráni pénz gyengesége viszont azt eredményezte, hogy az importált és a külföldi nyersanyagból készült árukból hiány lépett fel, például a babapelenkából.

5. Elszabaduló infláció

A korábbi évekre jellemző, 10% és 30% közötti szintekről 2017-ben Roháni elnök az inflációt sikeresen leszorította 7%-ra. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint azonban 2018-ban, a kiújuló gazdasági problémák miatt az infláció újra 31 %-ra emelkedett és idén már 37% lehet, ha az olajexport továbbra is csökken. A gyenge riál nemcsak az importáruk árát, hanem a hazai élelmiszerek árát is érintette. Az elmúlt 12 hónapban a vörös hús és szárnyas ára 57%-kal, a tej, sajt és tojás 37%-kal, a zöldségek ára 47%-kal emelkedett az iráni Statisztikai Hivatal szerint.

Az infláció alakulása Iránban – Forrás: BBC.com

6. Csökkenő reáljövedelem

A drágulás nyomán hosszú sorok állnak a kormányzati támogatású élelmiszerboltok előtt, különösen a húsadagokért. A kormány az élőállat-export és több százezer külföldi bárány és marha beáramlásának betiltásával próbálta meg az árakat csökkenteni. Elemzők szerint azonban egyes iráni farmerek a szomszédos országokba adják el kemény külföldi valutáért az állatokat.

A reáljövedelem változása Iránban, dollárban kifejezve – Forrás: BBC.com

Tervben van elektronikus kuponok kiosztása is, amellyel a szegények húshoz és egyéb alapvető élelmiszerekhez, termékekhez juthatnának. Az irániak kb. 3%-a, vagyis 2,4 millió ember 2016-ban napi kevesebb, mint 1,9 dollárból élt. A szegényeket érzékenyen érintették a  lakhatási költségek és az orvosi ellátás költségének emelkedése is, melyek körülbelül 20%-kal nőttek az elmúlt évben.

Jihad Azour, a Nemzetközi Valutaalap egyik igazgatója szerint Irán az inflációt a hivatalos és a nem hivatalos árfolyamok közelítésével tudná visszafogni.

Mit mond Irán?

Irán nem enged a politikai és gazdasági nyomásnak – jelentette ki vasárnap Haszan Róháni elnök az országa és Washington között egyre súlyosbodó feszültségek közepette.

“A megadás nem összeegyeztethető a kultúránkkal és a vallásunkkal, népünk ezt nem fogadja el, így nem szabad megadnunk magunkat; megoldásokat kell találnunk” – mondta az iráni államfő politikai aktivistáknak a hivatalos honlapján szombat éjjel közzétett közlemény szerint.

Az Egyesült Államok elleni tüntetés résztvevői amerikai zászlót égetnek Teheránban 2019. május 10-én. Haszan Róháni elnök május 8-án bejelentette, hogy Irán 60 napra felfüggeszti az atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését. Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Forrás: BBC / MTI/dpa / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Lemondott az olasz miniszterelnök

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kedd délután bejelentette, hogy véget ért a tavaly óta tartó koalíciós kormányzás, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A kormányfő után felszólaló Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes újfent előrehozott választásokat sürgetett.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás