Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Londoni iparági elemzők szerint jelentős világgazdasági szintű veszteséget okozhatna a 100 dollárig dráguló olaj. Az olajárak további jelentős emelkedése ugyanakkor nem konszenzusos előrejelzés a londoni elemzői közösségben.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics kedden bemutatott új tanulmányában közli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben növekvő kockázatát látja a nyersolaj további jelentős drágulásának.
A ház alapeseti forgatókönyve az, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordónkénti átlagára az idei év egészében 64 dollár, jövőre 66 dollár lesz. A cég londoni elemzői azonban – elsősorban az Irán elleni amerikai szankciók miatt – ennél jóval jelentősebb mértékű olajdrágulást sem zárnak ki, és szimulációs elemzéseket végeztek arra, hogy milyen világgazdasági hatásai lennének, ha 2019 végéig a Brent 100 dollárig drágulna. Ez hatásaiban a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajtípus 89 dolláros hordónkénti árának felelne meg.
Az Oxford Economcis számítási modellje azt mutatja, hogy e forgatókönyv esetén a globális hazai össztermék (GDP) 2020 negyedik negyedévében 0,6 százalékkal lenne alacsonyabb, az átlagos globális infláció pedig átlagosan 0,7 százalékponttal – a hosszabb előrejelzési távlat átlagán belül 2020 első negyedévében 1,5 százalékponttal – lenne magasabb az alapeseti olajár-előrejelzés esetén várható szinteknél.
A cég szimulációs elemzése szerint a 100 dolláros Brent a globális növekedést is jelentősen megterhelné: ebben az esetben a világgazdasági szintű GDP-bővülés üteme 2020-ban 2,5 százalék lenne az Oxford Economics jelenlegi alapeseti előrejelzési forgatókönyvében szereplő 2,9 százalékos átlagnövekedés helyett. A cég szerint a 100 dollárra dráguló olaj 4 százalékra hajtaná fel a jövő évi átlagos globális tizenkét havi inflációt; ez a legmeredekebb világgazdasági inflációs kiugrás lenne 2011 óta.
A legnagyobb vesztesek között lenne a két legnagyobb feltörekvő gazdaság, Kína és India: ezeknek az országoknak a GDP-értéke jövőre 1 százalék körüli mértékben maradna el az Oxford Economics alapeseti olajár-előrejelzése esetén valószínűsíthető szintektől, de az amerikai, a japán, a német, a francia és a brit gazdaság is 0,5-1 százalék közötti mértékű GDP-veszteségeket szenvedne el.
Egy másik nagy londoni elemzőműhely, a Capital Economics keddi helyzetértékelésében kiemelte, hogy a Brent hordója a tavalyi év végén mért mélypontokról eddig 45 százalékkal, a West Texas Intermediate csaknem 50 százalékkal drágult. A ház szerint ennek fő okai között van az Irán és a Venezuela elleni amerikai szankciók okozta kínálati kiesés mellett az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) termeléscsökkentése.
Mindezek alapján a Capital Economics azzal számol, hogy az átlagos világgazdasági szintű nyersolajkínálat az idén nem haladja meg a napi 100 millió hordót. A cég szerint azonban e kínálati környezetben sem várható, hogy a jelenlegi kiugró olajdrágulás tartós jelenséggé váljon.
A ház közgazdászai szerint ugyanis a jelenlegi olajárakon már valószínűsíthető az amerikai palaolaj-kitermelés élénkülése, az OPEC is várhatóan emeli kitermelési célszintjét, de a legfontosabb tényező az, hogy a világgazdaság teljesítménye valószínűleg a legutóbbi kedvező adatok ellenére sem javul jelentősebben.
E tényezőket egybevetve a Capital Economics jelenlegi előrejelzése az, hogy a Brent hordója 60 dolláron, a West Texas Intermediate 55 dolláron zárja az idei évet.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
