Az ukrán parlament keresztbe tehet az újdonsült elnöknek

Az Önsegély (Szamopomics) párt által benyújtott törvénytervezet jelentősen szűkítené az államfő alkotmányos jogait – jelentette ki Dmitro Razumkov, Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök stábjának szóvivője pénteken. Zelenszkij ugyanakkor feloszlathatja a törvényhozást.

Razumov szerint szükség van egy törvényre, amely pontosan szabályozza az elnök hatásköreit, de olyan, ami az alkotmány keretein belül marad. Kifejtette, hogy a parlament előtt jelenleg lévő indítvány viszont tovább szűkítené az államfő jogait. Elvenné tőle a jogot, hogy ő jelölje a külügy- és a védelmi minisztert, valamint a külső hírszerzés főnökét. „Csak a főügyész és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke maradna meg, de a helyettes vezetőket már a kormány nevezné ki” – tette hozzá.

Ezen felül a javaslat alapján a megyék kormányzóit sem az államfő jelölné ki. Razumkov szavai szerint ez „övön aluli ütés” nemcsak a leendő elnöknek, de a választók 73 százalékának is, akik rá szavaztak. Ha ugyanis ezt az indítványt a parlament elfogadja, akkor Zelenszkijnek hivatalba lépése után nem lesz elég hatásköre, eszköze arra, hogy végrehajtsa választási ígéreteit.

Emlékeztetett: Zelenszkij és csapata javasolta a kampány alatt, hogy a törvényhozás egy csomagban fogadja el az államfő, a parlamenti képviselők és a bírák mentelmi jogának megszüntetését, az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról (impeachment) szóló törvényt, valamint a parlamenti képviselők visszahívhatóságáról szóló jogszabályt.

Razumkov ezzel összefüggésben kitért arra, hogy az államfőnek elvileg joga van a hivatalba lépését követően feloszlatni a parlamentet. Előző este Zelenszkij videoüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben azzal vádolta meg a Központi Választási Bizottságot (CVK), hogy szándékosan húzza az időt az április 21-én megtartott második elnökválasztási forduló hivatalos eredményének kihirdetésével. Ezt a vádat a választási bizottság visszautasította, mondván: igyekeznek, ahogy tudnak.

Kijev, 2019. április 22.
Volodimir Zelenszkij ukrán humorista elnökjelölt sajtótájékoztatót tart, miután megnyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját Kijevben 2019. április 21-én. Zelenszkij a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta.
MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

A törvény megfogalmazása szerint viszont az államfő a parlamentet legfeljebb fél évvel azelőtt oszlathatja fel, hogy az adott összetételű törvényhozás befejezte munkáját. A következő parlamenti választások október 27-ére vannak kiírva Ukrajnában. Az új összetételű parlament első üléséig pedig elvileg a régi összetételű van hivatalban, de vitatott, hogy pontosan meddig is tart, amíg „befejezi a munkáját”.

A szakértői vélemények szerint Zelenszkijnek – ha addig beiktatják, és így dönt – május 27-éig bizonyosan joga lesz feloszlatni a parlamentet, utána viszont ez már kétséges. Éppen ezt kifogásolta az újdonsült elnök is videoüzenetében, vagyis azt, hogy ha a parlament május 27-e utáni napra teszi a beiktatását, akkor lehetősége sem lesz megfontolni annak a törvényhozásnak a feloszlatását, amelyben neki, mint új elnöknek semmilyen képviselete nincs, és amelyben támogatottsága is meglehetősen alacsony, hiszen a régi vezetés, a leköszönő elnök, Petro Porosenko hívei vannak benne többségben.

Forrás: MTI