Tovább folyik a vita a román költségvetési törvény kapcsán

Elutasította a román alkotmánybíróság szerdán az idei állami költségvetési törvény ellen Klaus Iohannis államfő által beterjesztett óvást, ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek minősítette az államháztartási hiány növelését célzó jogszabályt.

A jobboldali elnök február 22-én jelentette be, hogy alkotmánybírósághoz fordul az általa „nemzeti szégyennek” nevezett büdzsé miatt, amelynek felépítését, késedelmes beterjesztését és állítólagos eljárási szabálytalanságait a kormányzó szociáldemokraták politikai kudarcának minősítette.

Iohannis több ízben is élesen bírálta a PSD gazdaságpolitikáját, megalapozatlanul optimistának nevezte a költségvetés-tervezetet, amelyet szerinte azért nem fogadott el még tavaly ősszel a kormánypárt, hogy késleltesse az állami beruházásokat és így forrásokat takarítson meg a „fedezet nélküli nyugdíj- és béremelésekről szóló” választási ígéretei teljesítésére. Az elnök azonban nem tartalmi, hanem eljárási kifogásokra alapozta alkotmányossági óvását, egyebek között arra, hogy a kormányoldal nem kérte ki a költségvetési tanács véleményét.

A költségvetési törvény elleni óvást – sajtóértesülések szerint – szavazattöbbséggel utasította el az alkotmánybíróság.

Az államfő alkotmányos kontrollt kért az eredetileg tervezett 2,55 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2,76 százalékra növelő törvénytervezet ügyében is. Az alkotmánybíróság végül – egyhangú döntéssel – csak ez utóbbi kifogást minősítette megalapozottnak.

A bukaresti kormánynak így most van egy kihirdetésre váró, alkotmányosnak bizonyult költségvetés-tervezete, de nincs már törvényes alapja arra, hogy az ebben előirányzott szinten költekezzen.

Liviu Dragnea PSD-elnök szerint mindenképpen meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását és azt, hogy Iohannis kihirdeti-e a költségvetési törvényt, vagy „továbbra is akadályozni akarja a családi pótlék megduplázását”. A kormánypárt vezetője azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány megemelését procedurális okok miatt dobta vissza az alkotmánybíróság, és kifejezte reményét, hogy a két szervesen összefüggő jogszabály között ellentmondást sürgősségi kormányrendelettel is orvosolni lehet.

Forrás: MTI