Koszovó megkezdte a biztonsági erők hadsereggé alakítását

Koszovó hivatalosan is elkezdte a biztonsági erők hadsereggé alakítását hétfőn: a biztonsági szervekért felelős minisztérium épületének homlokzatán lecserélték a feliratot, s az új tábla szerint mostantól ott a koszovói védelmi minisztérium található – számolt be az eseményről a koszovói közszolgálati televízió (RTK).

Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök, Rustem Berisha védelmi miniszter és Rahman Rama, a biztonsági szervek parancsnoka leplezte le. Az eseményen történelminek nevezték ezt a napot, és a védelmi miniszter azt is közölte: a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe. A koszovói parlament tavaly december 14-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a lépést.

Erre elvben alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték. Ezért a pristinai kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése mellett a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Az illetékes tárca nevét azonban védelmi minisztériumra változtatták, a tárcavezető pedig biztonsági erőkért felelős miniszter helyett már védelmi miniszter.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata:

• Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme,
• a koszovói állampolgárok és közösségek védelme,
• a civil egységek katonai támogatása,
• valamint a nemzetközi hadműveletekben való részvétel.

Leszögezik továbbá, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Belgrád bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, s lépéseivel megfélemlítené, elűzné a szerb lakosságot.

Forrás: MTI