Koszovó megkezdte a biztonsági erők hadsereggé alakítását

Koszovó hivatalosan is elkezdte a biztonsági erők hadsereggé alakítását hétfőn: a biztonsági szervekért felelős minisztérium épületének homlokzatán lecserélték a feliratot, s az új tábla szerint mostantól ott a koszovói védelmi minisztérium található – számolt be az eseményről a koszovói közszolgálati televízió (RTK).

Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök, Rustem Berisha védelmi miniszter és Rahman Rama, a biztonsági szervek parancsnoka leplezte le. Az eseményen történelminek nevezték ezt a napot, és a védelmi miniszter azt is közölte: a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe. A koszovói parlament tavaly december 14-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a lépést.

Erre elvben alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték. Ezért a pristinai kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése mellett a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Az illetékes tárca nevét azonban védelmi minisztériumra változtatták, a tárcavezető pedig biztonsági erőkért felelős miniszter helyett már védelmi miniszter.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata:

  • Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme,
  • a koszovói állampolgárok és közösségek védelme,
  • a civil egységek katonai támogatása,
  • valamint a nemzetközi hadműveletekben való részvétel.

Leszögezik továbbá, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Belgrád bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, s lépéseivel megfélemlítené, elűzné a szerb lakosságot.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Folytatódhat Törökország szíriai offenzívája

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint sem Washington, sem Moszkva nem tett eleget az októberben kötött tűzszüneti megállapodásokban foglalt vállalásának, amely értelmében az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia - a tartós fegyvernyugvás érdekében - záros határidőn belül kivonul a határ menti sávból Észak-Szíriában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás