Koszovó hadsereggé alakítja biztonsági erőit

Elfogadta a koszovói parlament pénteken azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A döntés várhatóan növeli a feszültséget a koszovói albánok és szerbek, valamint Koszovó és Szerbia között. A javaslatokat a 120 tagú országgyűlés összes jelen lévő képviselője támogatta, a szerb kisebbség képviselői bojkottálták a voksolást.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.

Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata:

• Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme,
• a koszovói állampolgárok és közösségek védelme,
• a civil egységek katonai támogatása,
• valamint a nemzetközi hadműveletekben való részvétel.

Leszögezik továbbá, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Ramush Haradinaj kormányfő a közösségi médiában történelminek nevezte a voksolást. Mint fogalmazott: a hadsereget nem azért alakítják meg, hogy megtámadják és elűzzék a szerbeket – mint ahogyan azt Belgrád sugallja -, hanem azért, hogy biztosítsák a békét a Koszovóban élőknek.

Hashim Thaci koszovói államfő (k) látogatást tesz a koszovói biztonsági erőknél (KSF) 2018. december 13-án. A parlament másnap elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. (EPA/STRINGER)

Pénteken a szerbek és albánok között megosztott Kosovska Mitrovicában volt érezhető a leginkább a feszültség. A szerbek lakta északi részen szerb zászlók lengtek, míg az albánok lakta részen albán és amerikai zászlókkal díszítették fel az utcákat és az épületek homlokzatait. Az összecsapások megelőzése érdekében a város két részét összekötő hídhoz a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) páncélos járműveit vezényelték ki.

A voksolás napjára időzítette Aleksandar Vucic szerb elnök a szerb-koszovói határ közelében fekvő laktanyák felkeresését, ahol biztosította a katonákat arról, hogy munkájukat a szerbiai állampolgárok megbecsülik.

A NATO szakértői szerint ugyanakkor a hadsereg megalakítása nem történhet egyik pillanatról a másikra, nem a névváltoztatástól válik egy kontingens hadsereggé. Úgy vélik, hogy a teljes folyamathoz körülbelül tíz évre lesz szükség.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

Forrás: MTI