Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Amikor a kongresszus megtagadta, hogy 5,7 milliárd dollárt biztosítson a mexikói határon építendő falra, Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy akár a védelmi minisztérium költségvetéséből elkülönített pénzből is finanszírozhatja azt, sőt, még azt is megpendítette, hogy talán szolgálatot teljesítő katonákkal építteti fel. Ez több okból is rossz ötlet.
Az egyik az, hogy kétséges, miszerint az elnöknek egyáltalán van-e joga a kongresszus által kiosztott pénzeszközöket egy szövetségi minisztérium konkrét akciójára átcsoportosítani, még akkor is, ha „nemzeti ál-vészhelyzetet” jelent be. Ha Trump ezzel próbálkozik, könnyen előfordulhat, hogy jogi kihívásokkal kell szembenéznie – sőt, még akár néhány republikánus törvényhozó is úgy dönthet: itt az ideje meghúzni a határvonalat.
A második egy alternatív terv, amely révén az Egyesült Államok szárazföldi haderejének műszaki csapatait (US Army Corps of Engineers – USACE) használnák a munka során, és amely által elkerülhető lenne, hogy Trump a kongresszus tyúkszemére lépjen. Ugyanakkor a hadsereg ilyen szintű bevonása pénzt és munkaerőt vonna el olyan katonai bázisokon történő építési projektektől, ahol viszont égető szükség lenne rájuk.
A harmadik ok a leginkább elkeserítő: ez lenne ugyanis a legnyilvánvalóbb példa arra, hogy Trump a katonaságot személyes játékszereként használja. Az elnök általában nagy tisztelettel beszél a fegyveres erőkről, viselkedése azonban többet mond minden szónál, és épp ennek a tiszteletnek az ellenkezőjét sugallja.
Amint hivatalba lépett, Trump ódákat zengett tábornokairól. Aztán alig két év leforgása alatt a biztonságért felelős csapat számos tagját elbocsátotta és/vagy megalázta: James Mattis védelmi minisztert, John Kelly-t, a washingtoni Fehér Ház kabinetfőnökét, valamint Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadót, aki egyébként Michael Flynn-t váltotta – utóbbi még egy hónapig sem húzta. Most pedig az elnök állítólag azon van, hogy Joe Dunfordot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét is lemondásra kényszerítse.
Trump felülbírálta Mattist, mikor egyoldalúan felmondta az iráni atomalkut, továbbá figyelmen kívül hagyta ellenkezését az amerikai űrhaderő felállítása kapcsán. A védelmi miniszter számára az utolsó csepp a pohárban az elnök azon bejelentése volt, miszerint az USA kivonja az összes amerikai csapatot Szíriából és Afganisztánból (bár utóbbi esetében még semmi nincs tisztázva).
Ezek a félrevezető kezdeményezések és gyakran változó kijelentések már önmagukban is rosszak, de emellett a hadsereg számára is nehezebbé teszik a munkát, ugyanis bizonytalanságban hagyja a katonákat. Akik épp a fronton harcolnak, nem is tudják biztosan, mi is most a dolguk, ráadásul egy ilyen helyzetben csökkent tekintélyű parancsnokaik sem tudnak nekik egyértelmű utasításokat adni.
A tejszínhab a tortán, hogy ez az egész káosz csak tovább fokozza azt a zavaró tendenciát, miszerint a hadsereg működésébe is egyre inkább beleavatkozik a politika.
Forrás: Bloomberg
