Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát – köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését – tartalmazó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány pénteken.
A „kapzsisági illeték” azoknak a pénzintézeteknek kell fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot – ismertette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
A tárcavezető az intézkedések tervével kedden lepte meg a romániai gazdasági és pénzügyi szférát. Akkor még háromszor nagyobb, a ROBOR jelenlegi szintjén 0,9 százalékot kitevő „kapzsisági adóról” beszélt. A bukaresti tőzsdeindex a hír hatására szerdán 11,2, csütörtökön 1,9, pénteken pedig 5,1 százalékkal csökkent.
- Kapcsolódó cikkeink:
A bukaresti média a pénteki rendkívüli kormányülés után csak a tárcavezető és Darius Valcov gazdasági államtanácsos sajtóértekezletén elmondott adatok alapján ismerhette meg a kormányrendelet tartalmát, a korábban közzétett tervezet az utóbbi három napban számos ponton módosult.
Valcov beszámolt arról, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre, 2022-ig befagyasztják. Elmondta: a földgáznál a megawattóránként 68 lejes (4730 forint) hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát a román energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A rendelet a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíj-alapok által visszatartható kezelési költséget. Az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania.
Választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson – ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult – magyarázta az államtanácsos.
A nagy vihart kavart, a jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő által bírált adóügyi intézkedéseket Liviu Dragnea, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke harangozta be vasárnap, a PSD országos tanácsának ülésén, ahol élesen bírálta a Romániában kitermelt gázzal kereskedő, azt a termelői ár többszöröséért eladó energiaügyi vállalatok „tisztességtelen” magatartását, és a betéti kamatoknál hatszorta nagyobb hitelkamatokat alkalmazó bankok „kapzsiságát”. Azt mondta, a bukaresti kormánynak el kell érnie, hogy a multik Romániában adózzanak az itt termelt hatalmas profitjuk után.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt, a PSD és a parlamenti alsóház elnöke (j) és Viorica Dancila román miniszterelnök a PSD országos tanácsának bukaresti ülésén 2018. december 16-án. MTI/EPA/Robert Ghement
Amikor a pénzügyminiszter részleteket is elárult a kormány terveiről és ennek nyomán az OMV-Petrom közleményben figyelmeztette a kormányt, hogy az intézkedés beruházásokat, munkahelyeket és az ország energetikai biztonságát veszélyezteti, Dragnea felszólította az olajcéget és más nagyvállalatokat, hogy ne fenyegessék, vagy ne próbálják zsarolni a román államot.
Forrás: MTI
