Vámháború: Kína csak látszólagos gesztust tett az USA felé

A Bloomberg hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be a napokban, hogy Kína a jelenlegi 40 százalékról 15 százalékra viszi le az Egyesült Államokban gyártott autókra vonatkozó vámtarifát. Érdemes azonban megvizsgálni ennek a miértjét.

Először is, a kínai kormánynak már a kereskedelmi háború kibontakozását megelőzően is voltak ilyen szándékai, hiszen idén tavasszal bejelentette, hogy az addigi 20-25 százalékról 15 százalékra csökkenti a személygépkocsik importvámját, és 8-25 százalékról egységesen 6 százalékra az autóalkatrészek vámtételét. Ezután jött a hideg zuhany, amikor – a hasonló amerikai lépésekre válaszul – 40 százalékra emelte az amerikai autók behozatali vámját.

Bár úgy tűnhet, hogy Kínát fájdalmasan érintheti az autóiparban (is) dúló vámháború, az USA-ból érkező import alig teszi ki a kínai autópiac 5 százalékát, ami a világon a legnagyobb. A legtöbb autógyártó ugyanis Kínában a kínaiaknak termel.

Kína ráadásul akár még jól is járhat azáltal, hogy „beadta a derekát”. Lévén az eladások a kínai autópiac legtöbb szegmenségben csökkennek, az alacsonyabb vámtarifákból származó kis haszon ellensúlyozhatja a gyengülő gazdasági kilátásokat. Ezen a ponton pedig nagyon fontos momentum, hogy az autógyártóknak kétségkívül szükségük van Kínára: globálisan nézve az itteni árak továbbra is csábítóak, és még ha fokozódik is az árnyomás, hol máshol érhetne el például a Cadillac rekordeladást?

Emellett az elektromos autók értékesítése továbbra is gyorsan növekszik, és Kína valószínűleg örömmel alkalmaz újabb és újabb technológiákat e téren, melyeket az Egyesült Államok viszont egyre inkább vonakodik támogatni. Itt egyedül a hosszú játék számít, annak ellenére, hogy a high-tech háború egyre mélyül és folytatódik – a Huawei Kanadában letartóztatott pénzügyi igazgatójának nagy port kavart ügyével.

Hogy „elhallgattassák”, Peking „odadobott egy csontot” Donald Trump amerikai elnöknek, amit elkönyvelhet győzelemnek, és amiről ódákat zenghet a Twitteren, ez azonban nem jelent igazi gazdasági győzelmet. És ebben rejlik a kínai üzlet művészete.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »