Tovább mélyül a svéd kormányválság

Elvesztette a bizalmi szavazást Ulf Kristersson, a jobbközép blokk vezetője a svéd parlamentben szerdán, így tovább mélyül a szeptemberi választások után kialakult kormányválság a skandináv országban – jelentették hírügynökségek.

A konzervatív Mérsékelt Párt vezetőjének jelöltségét a 349 képviselőből 154 támogatta, 195-en azonban ellene szavaztak, így Svédországnak továbbra sincs miniszterelnöke. Az ország törvényei értelmében Andreas Norlén, a parlament elnöke további három alkalommal javasolhat valakit a miniszterelnöki tisztségre, ezek után új választásokat kell kiírnia.

Elemzők attól tartanak, hogy ha az utóbbi történik, az elsősorban a radikális Svéd Demokraták (SD) erősödését szolgálja majd. A bevándorlásellenes párt a szeptember 9-i választásokon 5 százalékponttal szerzett több szavazatot a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest, így a mostani 62 képviselői helyével sokan a mérleg nyelvének tartják a kormányválságban.

A szerdai bizalmi szavazás előtt Kristersson jobbközép blokkjának két pártja, a Centrum Párt és a Liberálisok már bejelentették: nem hajlandóak támogatni egykori szövetségesük jelölését, mert Kristersson a szavazás során számít az SD támogatására. „A Centrum Párt semmiféle próbálkozást nem támogat, amely nacionalista, populista pártot döntő helyzetbe hozna” – jelentette ki a párt vezetője, Annie Lööf.

Kristersson a Kereszténydemokratákkal szeretett volna kisebbségi kormányt alakítani, ezt a számítását húzta keresztül a szavazás eredménye. A konzervatív pártvezető sokak szerint azt remélte, hogy ha blokkjának két egykori szövetségese nem is támogatja majd, ellene sem fog szavazni, mert a svéd törvények nem írják elő, hogy a miniszterelnököt abszolút többséggel kell megválasztani, csupán azt szabják feltételül, hogy ne szavazzon ellene abszolút többség.

A Svéd Demokraták már korábban bejelentették, hogy egyetlen olyan kormányt sem fognak támogatni, amely nem biztosít jogot nekik a politikai élet befolyásolására.

Svédországban a parlamenti választások után a parlamentnek kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A képviselők többsége a választások után egyszer már megvonta a bizalmát Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöktől, ahogy Kristersson is másodszor próbálkozik a szeptember 9-i választások óta.

A választásokon a baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese 144 képviselői helyet szerzett meg, míg a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíciója 143-at. Elemzők szerint a mostani svéd válság iskolapéldája annak a helyzetnek, hogyan válhatnak a radikális pártok „királycsinálóvá” a parlamentbe való bekerülésük után, jelenleg ugyanis a jobbközép blokk és a baloldali blokk után az SD már a harmadik legnagyobb erő a svéd politikai életben.

Forrás: MTI/Reuters