Nem áll le a macedón integrációs folyamat

Zoran Zaev macedón miniszterelnök bejelentette, hogy kedden megkezdi az egyeztetést az ellenzéki pártokkal az ország nevének megváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosításról annak ellenére, hogy az erről szóló népszavazás az alacsony részvételi arány miatt eredménytelen lett.

Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre, vagyis a 120 tagú parlament 80 képviselőjének támogatására van szükség, ám a szociáldemokrata kormánykoalíciónak csupán 69 mandátuma van. Zoran Zaev azt reméli, hogy sikerül meggyőznie a jobboldalt is, hogy támogassa az alkotmánymódosítást.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Szkopjében 2018. szeptember 30-án, az ország névváltoztatásáról szóló népszavazás után. A valamivel több mint 1,8 millió, szavazásra jogosult macedón állampolgárnak ezen a napon arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy támogatja-e az ország EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a délszláv ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatását. (MTI/AP/Borisz Grdanoszki)

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja a sajtó szerint megosztott a kérdésben, a párt egyik fele teljes mértékben elveti a névváltoztatás lehetőségét, a másik fele viszont úgy gondolja, meg kell hozni ezt az áldozatot az ország euroatlanti integrációja érdekében.

“Néhány napon belül tudni fogom, hogy megvan-e a kellő hangulat az ellenzékkel történő megállapodásra a szükséges kétharmadhoz” – emelte ki a macedón kormányfő hétfőn, majd megismételte: ha nem lesz meg a kellő támogatottság, akkor előrehozott választásokat fog kezdeményezni.

A köztársasági választási bizottság honlapján közölt végleges adatok szerint a választásra jogosultak 36,91 százaléka válaszolt a vasárnapi véleménynyilvánító népszavazáson arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt. A voksolók 91,46 százaléka szavazott igennel a feltett kérdésre.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó névvitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A referendumot annak ellenére írták ki, hogy azt a macedón-görög egyezmény nem írta elő. A dokumentumban foglaltak értelmében a szkopjei parlamentnek ratifikálnia kell a megállapodást, majd meg kell változtatni a macedón alkotmányt, és mindezek után az athéni parlamentnek is be kell cikkelyeznie az egyezményt. Ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások Szkopje és Brüsszel, valamint Szkopje és a NATO között.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás