Újabb hazugságba ringatja magát a venezuelai vezetés

Szakértők elmondása alapján 2014 óta mintegy 2,5 millió venezuelai menekült el hazájából a politikai és gazdasági válság következtében. A venezuelai kormány ezzel szemben normálisnak nevezte a dél-amerikai ország migrációs folyamatait, és azt állította: a helyzetről túlzó beszámolók készülnek, hogy igazolásként szolgáljanak külföldi hatalmak beavatkozásához.

Hétfőn és kedden Quitóban, az ecuadori fővárosban konferenciát tartanak a venezuelai menekültválságról. A tanácskozáson 13 latin-amerikai ország – Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Peru, Mexikó, Panama, Paraguay és Uruguay – , valamint számos nemzetközi szervezet képviselteti magát.

A szervezők szerint a menekültáradat drámai mértéket öltött az idén. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) augusztus végén arra figyelmeztetett, hogy a venezuelaiak jelentős mértékű kivándorlása könnyen a Földközi-tengeren tapasztalthoz hasonló válsággá fajulhat. A legjobb példa erre, hogy csak a szomszédos Kolumbiában hozzávetőleg egymillió venezuelai állampolgár tartózkodik jelenleg, de a Brazíliába irányuló venezuelai migrációs hullám is egyre égetőbb probléma.

Kolumbia, Peru és Ecuador múlt csütörtökön nemzetközi segélyért folyamodott, hogy meg tudjon birkózni a közszolgáltatásait túlterhelő menekülthullám kezelésével.

  • Kapcsolódó cikkeink:

„Láthatóvá kell tenni a válságot és gazdasági segélyt kell folyósítani” a menekülteket befogadó államoknak és maguknak az embereknek is – jelentette ki Andres Teran ügyvivő ecuadori külügyminiszter a tanácskozáson, amelyen Venezuela azonban nem volt jelen, tekintettel arra, hogy Caracas tagadja állampolgárai tömeges kivándorlását.

„Van egy olyan szándék, hogy a normális migrációs folyamatokat humanitárius válsággá alakítsák, hogy azzal igazolhassanak egy nemzetközi beavatkozást Venezuelában” – mondta Delcy Rodriguez venezuelai alelnök egy sajtókonferencián. „Ezt nem fogjuk megengedi” – tette hozzá.

Az alelnök kifogásolta azt is, hogy a külföldi ügynökségek más országoktól származó adatok alapján értékelik a venezuelai kivándorlási tendenciákat, de sohasem ismertetik Venezuela saját adatait. A tájékoztatási minisztérium ugyanakkor nem válaszolt a Reuters hírügynökség kiegészítő adatokat kérő email-jére.

A televíziós képsorok a hiperinfláció és az élelmiszerhiány elől Kolumbián keresztül gyalog menekülő venezuelaiakról megkongatták a vészharangot a térség országaiban, amelyek próbálnak felkészülni a fokozódó migránsáradatra. A venezuelai vezetők azonban azt állítják, hogy a média és a politikai ellenfelek által megrendezett felvételekről van szó, amelyekkel Nicolás Maduro elnök baloldali kormányát igyekeznek lejáratni. A kormány augusztusban arról számolt be, hogy segített hazatelepülni Peruból 89 venezuelainak, akik arra panaszkodtak, hogy Peruban megalázó bánásmódban részesültek.

Quito, 2018. szeptember 3.
A latin-amerikai országok képviselői a venezuelai menekültválság kezeléséről tanácskoznak az ecuadori fővárosban, Quitóban 2018. szeptember 3-án. A Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM és az ENSZ adatai szerint 2014 óta mintegy 2,3 millió venezuelai menekült el hazájából a szomszédos országokba a belpolitikai és gazdasági válság miatt. (MTI/EPA/José Jácome)

A quitói tanácskozáson humanitárius megoldásokat próbálnak találni a venezuelai migránsok helyzetének javítására, akiket az a veszély fenyeget, hogy munka nélkül maradhatnak, kihasználhatják őket munkaadóik, illetve szexuális kizsákmányolás, idegengyűlölet és emberkereskedelem áldozataivá válhatnak. Andres Teran tárcavezető utalt arra is, hogy a menekülteknek gyakran nehéz a hozzáférniük a befogadó ország egészségügyi, illetve oktatási rendszeréhez.

A kétnapos konferencia végén a résztvevők közös zárónyilatkozatot fogadnak el.

Venezuelát évek óta súlyos társadalmi, belpolitikai és gazdasági válság sújtja. A szinte kizárólag kőolajszármazékokat exportáló dél-amerikai ország gazdasága az olaj árának esése miatt évekkel ezelőtt összeomlott. A jobboldali ellenzék többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, tavaly augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezeken több mint százan vesztették életüket.

A legnagyobb probléma pedig az, hogy Maduro azt reméli: meggondolatlan gazdaságpolitikájával és despota uralmával elháríthatja az ország összeomlását. Ez biztosan nem fog neki sikerülni. Kormányának erőszakos megbuktatása azonban még ennél is rosszabb kimeneteleket vetít előre – például polgárháborút vagy katonai diktatúrát. Így tehát továbbra is a nemzetközi nyomás és a humanitárius segítségnyújtás által támogatott békés ellenzék lenne a legjobb az ország számára, azonban ez is várat magára.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/dpa/Kitekintő

Friss hírek