Kockázatos játékot játszik a dél-afrikai elnök

Ha Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök komolyan gondolja, hogy megpróbálja bevonzani a külföldi befektetéseket, amire az országának nagy szüksége lenne, akkor azt igen furcsa módon teszi. Kormánya és a hatalmon lévő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párt olyan politikát folytatnak, amely minden bizonnyal aggasztja a külföldi befektetőket, és pontosan azoknak az embereknek árt, akiknek elvileg segíteni akarnak.

A Dél-afrikai Köztársaság gazdasága bajban van. A munkanélküliség elérte a 27 százalékot – illetve ha beleszámoljuk a rendre elutasított álláskeresőket, akkor a 35 százalékot. A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya növekedett. Az ásványi anyagok iránti kereslet csökkenése és az emelkedő olajárak miatt ráadásul az afrikai országot érzékenyen érinti Törökország líra-válsága, amely megrémítette a külföldi kötvénytulajdonosokat. Nem csoda hát, hogy a „Ramaphoria”-ként emlegetett jelenség, amely Jacob Zuma korábbi elnök februári távozását követte, mára elhalványult.

Ramaphosa ugyanis sokáig élvezte a nép bizalmát, lévén hangsúlyozta Dél-Afrika gazdasági növekedésének, az idegenforgalom, illetve a fiatalok foglalkoztatásának szükségességét. Ezeket az ígéreteket többnyire az ellenzéki pártok is pozitívan értékelték, és remélték, hogy az új elnök valódi változást hoz, ugyanakkor fennállt annak a lehetősége, hogy ugyanazokat a hibákat követi majd el, mint Jacob Zuma, akinek hírnevét korrupciós botrányok sora tépázta meg.

Természetesen a Zuma-évek katasztrófáinak rendbe tétele nem megy egyik napról a másikra, Ramaphosa azonban most azzal fenyeget, hogy ezt a feladatot még nehezebbé teszi azáltal, hogy lepaktál a populistákkal, így pedig gazdasági bizonytalanságot teremt és aláássa a befektetői bizalmat.

Az elnök leghibásabb javaslata egy olyan alkotmánymódosítás, amely lehetővé tenné, hogy egyes földterületeket kompenzáció nélkül kisajátítsanak. Dacára annak, hogy Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzései a földek elkobzásáról és a gazdák elleni támadásokról meggondolatlanok és pontatlanok, Ramaphosa javaslata felzaklathatja a befektetőket, és ezáltal veszélyeztetheti Dél-Afrika kereskedelmi előnyeit az Egyesült Államokkal az AGOA (African Growth and Opportunity Act – Afrikai növekedés és lehetőség törvény) égisze alatt, amely egy 2000-ben elfogadott kereskedelmi törvény, és ami az arra jogosult szubszaharai országok számára hivatott megkönnyíti az amerikai piacra történő bejutást.

  • Trump szokása szerint Twitteren okoz zűrt
Az amerikai elnök szerda este mikroblogján arról írt, hogy felkérte Mike Pompeo külügyminisztert, hogy „szorosan tanulmányozza a dél-afrikai földek és farmok elkobzását és kisajátítását, valamint a farmerek elleni tömeges gyilkosságokat”.

A Reuters szerint Trump Twitter-üzenete a konzervatív Fox News televízión sugárzott egyik műsorra lehetett válasz, amelynek fő témája a dél-afrikai földkérdés, és a fehér farmerek ellen elkövetett gyilkosságok voltak. A dpa német hírügynökség emellett fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Trump Twitter-bejegyzésével ellentétben nem koboztak el földet fehér farmerektől, a földkérdésről jelenleg élénk társadalmi vita zajlik, és egy parlamenti bizottságot is létrehoztak nyilvános meghallgatásokra.

Mindettől függetlenül Dél-Afrikában a mezőgazdasági földterületek eloszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen: a fehérek – azaz a lakosság 9 százaléka – kezében van a magántulajdonban lévő mezőgazdasági területek több mint kétharmada. Ráadásul a már újra szétosztott földterületek 70 százaléka parlagon hever, köszönhetően annak a politikának, amely miatt a fekete gazdák nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel az új birtokok megművelésére.

A földtulajdonnal kapcsolatos bizonytalanságok fokozódása a beruházások csökkenését és a termelés károsodását vonzza maga után, végül pedig növeli az élelmiszerek költségeit a legszegényebbek számára. Az újbóli elosztás önkényes felgyorsítása helyett az elnöknek elsősorban arra kellene összpontosítania, hogy egyáltalán működjön a folyamat.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök egy kérdésre válaszol a parlamentben Fokvárosban 2018. március 14-én (újra kiadva 2018. augusztus 23-án). (EPA/NIC BOTHMA)

Hasonló faji egyenlőtlenséggel és megosztottsággal találkozhatunk egyébként a bányászati szektorban is. Dél-Afrika rendelkezik a világ legnagyobb platina és mangán tartalékával, valamint más értékes erőforrásokkal, amelyeknek termelése együttesen a gazdasági teljesítmény 7 százalékát teszi ki. Ám a nyersanyagárak csökkenése és a költségek növekedése miatt ez aligha a legjobb időpont egy új bányászati charter bevezetésére, amely szigorúbb kötelező előírásokat jelentene a vállalatok számára, beleértve a közösségek és munkavállalók 5 százalékos tulajdoni hányadát.

Ramaphosa indítékai elég nyilvánvalóak: ő és pártja nyomás alatt állnak, hogy elegendő támogatottságot szerezzenek a jövő évi választásokon. Az elnöknek meg kell küzdenie az ANC-n belüli megosztottsággal, valamint a párton kívüli radikális politikusokkal, kezdve a párt egykori tagjával, Julius Malemával, aki ékes szószólója a földelkobzásnak, valamint az ingyenes egyetemi oktatást és a dél-afrikai központi bank államosítását is támogatja.

Malema nem burkoltan uszít a nem őshonos lakosság ellen. Egy 2016-os beszédében például úgy fogalmazott: nem szólít fel senkit a fehérek lemészárlására, „legalábbis egyelőre”. Nem csoda, hogy ilyen felszólalásaival pártja, a Gazdasági Szabadságharcosok (EFF) könnyedén képes magához csábítani az egyébként az ANC fő bázisát adó vidéki, kevésbé iskolázott, szegényebb fekete szavazókat.

A Demokratikus Szövetség (DA), az ANC másik nagy riválisa két évvel ezelőtt jelentős győzelmeket ért el a helyhatósági választásokon. Ramaphosa most amiatt aggódhat, hogy az általa indított korrupciós nyomozás visszaüthet, emlékeztetve a szavazókat az ANC korábbi gonosztetteire.

A külföldi befektetések iránti igény azonban jó ok lenne arra, hogy az elnök ellenálljon a populizmus csábításának. Ramaphosa és az ANC számára az jelentene eredményeket és újabb szavazókat, ha:

  • megduplázná a dél-afrikai költségvetési problémák megoldására tett erőfeszítéseket;
  • megfékezné a korrupciót, amely több milliárd dollárt falt fel állami beruházások formájában;
  • tenne azért, hogy megőrizzék az ország intézményeinek integritását;
  • valamint javítaná az egészségügyi, oktatási és egyéb közszolgáltatásokat.

Az apartheid évtizedeiben mélyen beágyazott egyenlőtlenségek kezelése tehát bizonyítékokon alapuló jogorvoslatokat igényel, nem pedig populista játszmákat.

Forrás: Bloomberg / Wikipédia / MTI/Reuters/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás