Hétvégén is tüntetnek Oroszországban a nyugdíjkorhatár emelése miatt

Oroszország tucatnyi nagyvárosában több tízezren tüntettek szombaton a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen, a megmozdulások pedig Moszkva belvárosában ma is folytatódtak. Két szervezőt már letartóztattak, egyikük a volt energiaügyi miniszterhelyettes. 

A megmozdulásokat a szakszervezetek, a kommunista párt és baloldali csoportok szervezték, szombaton Moszkvában mintegy tízezren ( a White Counter nem kormányzati szervezet szerint több, mint 2 ezren – gyűltek össze a város központjában, de kisebb tüntetések voltak Vlagyivosztoktól Szentpétervárig több más városban is.

A tüntetők egy része Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lemondását követelte a reform miatt, amellyel a férfiak esetében 60 évről 65-re, a nők esetében 55-ről 63-ra akarják emelni a nyugdíjba menetel korhatárát több lépcsőben, 2019-től 2032-ig. A törvény tervezetét első olvasatban már jóváhagyta a parlament július 19-én.

Tüntetés a nyugdjíjreform ellen Moszkvában, 2018. július 29-én. EPA/MAXIM SHIPENKOV

Egy friss közvéleménykutatás szerint a korhatáremelést a lakosság 90 százaléka ellenzi, és a törvénytervezet elleni petíció már 3 millió online aláírásnál tart – ennek ellenére nem várható, hogy a kormány belemegy egy népszavazásba, éppen a tervek nagyfokú elutasítottsága miatt. A Kommunista Párt ezirányú kezdeményezését az orosz Központi Választási Bizottság máris elutasította, sőt, a tüntetések két szervezőjét le is tartóztatták, egyikük Vlagyimir Milov, aki korábban energiaügyi miniszterhelyettes volt, ma azonban már az ellenzék oldalán áll.

„Ez nem reform, hanem nemzetellenes bűncselekmény” – jelentette ki Gennagyij Zjuganov kommunista pártvezető a moszkvai megmozduláson.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt ígérte, hogy a további parlamenti vita során lehetnek változtatások a tervezet szövegében. A reform szándékának bejelentése az ő népszerűségét is érezhetően csökkentette, így nem kizárt, hogy a végleges változat kevésbé lesz fájdalmas a lakosság számára, ugyanakkor a reform teljes visszavonására gyakorlatilag nincs esély, ehhez ugyanis vagy az adókat és az állami hitelfelvételeket kellene jelentős mértékben növelni, vagy a nyugdíjakat kellene csökkenteni, melyek azonban átlagosan már most is csak a bérek harmadát teszik ki.

Forrás: Reuters / MTI / Kitekintő