Az afrikai országok nem akarnak menekültközpontokat

Marokkó szintén elutasította, hogy területén az Európai Unió egyes tagállamainak elképzelései szerint menekültközpontokat hozzanak létre.

„Marokkó mindig is elutasította az ilyen módszereket” – jelentette ki csütörtökön Neszer Burita, az észak-afrikai királyság külügyminisztere, spanyol kollégájával, Josep Borrellel folytatott megbeszéléseit követően. Burita az EU külső határain kívül telepített menekültközpontokkal összefüggésben úgy fogalmazott, hogy ezek „leegyszerűsítő megoldások” és „kontraproduktív intézkedések”.

Más marokkói kormányzati tisztségviselők szintén hangsúlyozták: „A királyság nem kívánja a rendőrség szerepét játszani Európa számára”. Ugyanakkor jelezték, hogy megfelelő körülmények esetén az ország mégis hajlandó lenne egy ilyen szerződést aláírni.

Spanyolország ugyanakkor szorosabb együttműködésre törekszik Marokkóval az illegális bevándorlás megfékezésében. Az észak-afrikai királyság és az EU egy ennek megfelelő megállapodást decemberben írt alá, aminek keretében Rabat a következő négy évben több mint 35 millió eurót kap azért, hogy visszatartsa az Európába induló migránsokat.

A brüsszeli uniós csúcstalálkozón számos állam és kormányfő jelezte, támogatja a javaslatot a migránsok menekültstátuszának eldöntésére szolgáló, uniós területen kívüli gyűjtőtáborok létrehozására. Mindenek előtt a Földközi-tenger partja mentén elhelyezkedő észak-afrikai államok, de Niger, illetve Macedónia és Albánia is szóba került.

Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Brüsszelben úgy vélekedett, hogy a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadóközpontokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be.

Arguineguin, 2018. június 18.
Illegális bevándorlók a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe érkeznek 2018. június 18-án. Az előző éjjel 152, kis hajón Európába igyekvő migránst vett fedélzetére egy spanyol hajó 410 kilométerre a Kanári-szigetektől. (MTI/EPA/Elvira Urquijo A.)

Az említett államok egyike sem lelkesedik az ötletért.

Hemaisz Dzsinaui tunéziai külügyminiszter a brüsszeli csúcstalálkozó előtt az al-Arab napilapnak elmondta: „Nem tartozunk felelősséggel Tunéziában a dél-európai partokat érő illegális bevándorlók áradatáért”. Lotfi Benszasszi, a tunéziai kormány gazdasági tanácsadója kedden Brüsszelben kijelentette: országa abban az esetben is elutasítja, hogy területén menekültközpontokat hozzanak létre, ha az Európai Unió fizetne értük.

Algéria viszonylag alárendelt szerepet játszik az észak-afrikai partokról érkező migrációs nyomás szempontjából. Ugyanakkor szomszédjaihoz hasonlóan elutasítja a menekültközpontok létrehozását. Ahmed Ujahia miniszterelnök a migránsokat egyenesen visszaküldené származási országaikba.

Líbiát káosz uralja Moammer Kadhafi diktátor 2011-es bukása óta. A Tripoliban működő nemzetközileg elismert kormány az ország csak egy részét tartja ellenőrzése alatt, miközben Líbia az Európába igyekvő bevándorlók fő tranzitállomása. Tripoli a héten világossá tette: határozottan elutasítja a menekültközpontok létesítését. Ezt az álláspontot képviseli az egyiptomi kormány is.

Niger az afrikai migránsok egyik legfontosabb tranzitországa a kontinensen. Gogé Maimouna, az emberkereskedelem és illegális bevándorlás elleni hatóság igazgatója ugyanakkor elmondta: egyelőre nem keresték őket ilyen gyűjtőtáborok létrehozásának terveivel.

„Sosem fogunk ilyen uniós menekülttáborokba beleegyezni” – jelentette ki Edi Rama albán miniszterelnök a Bild című német lap szerdai számában. Hasonló nyilatkozatok hangzottak el macedón vezető politikusok részéről is.

Forrás: MTI/APA/AFP