Tunézia nem kér az EU menekülttáboraiból

Tunézia abban az esetben is elutasítja, hogy területén menekültközpontokat hozzanak létre, ha az Európai Unió fizetne értük – jelentette ki Lotfi Benszasszi, a tunéziai kormány gazdasági tanácsadója kedden Brüsszelben.

Benszasszi az APA osztrák hírügynökségnek elmondta: országa már évek óta ezen az állásponton van, s ebben a kérdésben nincs változás. A tanácsadó elutasító választ adott arra a kérdésre, hogy Tunézia álláspontja megváltozna-e abban az esetben, ha az EU sok pénzt fordítana a menekültközpontok támogatására.

A vasárnapi EU-minicsúcson elfogadott javaslat szerint az EU-n kívül kellene létrehozni zárt központokat, és ott kellene elbírálni a beadott kérelmeket is – ehhez tízmilliárd eurós nagyságrendű összegeket kellene fordítani tranzitországok, például Niger vagy Tunézia támogatására. Az EU elképzelései azonban eddig nem kaptak pozitív fogadtatást azon országok részéről, ahol lehetséges lenne ilyen központok felállítása.

Nemcsak Európa unja a menekülteket

Lotfi Benszasszi elmondta, a tuniszi kormány hivatalos álláspontja, hogy nem jöhetnek létre ilyen táborok a területén. Emlékeztetett: Tunézia több uniós tagállammal is kötött olyan kétoldalú visszafogadási megállapodásokat, amelyek értelmében a tunéziai állampolgársággal rendelkező illegális bevándorlókat visszaveszik.

Benszasszi nemmel felelt arra a kérdésre is, hogy az EU részéről érkezett-e hivatalos megkeresés a menekültközpontok ügyében. Kiemelte, hogy országa mindig is világosan hirdette álláspontját, mert úgy véli, ezek a táborok valójában nem jelentenek megoldást a problémára.

Számir Madzsúl, a tunéziai ipar- és kereskedelmi kamara (UTICA) elnöke szerint Tunézia jelenleg a gazdasági fejlődésre helyezi a hangsúlyt, s a demokrácia mintapéldája akar lenni az észak-afrikai térség számára, amelyben a stabilitást kívánja képviselni. Ehhez viszont befektetésekre, illetve munkahelyteremtésre van szükség a magánszektorban – tette hozzá.

A tunéziai költségvetés javuló adatokat mutat. A költségvetési hiány 2017-ben 6,1 százalékról 4,9 százalékos szintre csökkent, az államadósság szintje a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka. Sikereket értek el a turizmus újraélesztésében is, amely 45 százalékát adja az ország bevételeinek.

A gazdasági kilátások is javulni látszanak. Madzsúl szerint 2017-ben a növekedés 1,9 százalékos volt, míg erre az évre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2,7 százalékot jelzett előre, azzal, hogy a növekedés 2019-ben akár 3 százalékos is lehet. Mindemellett kockázati tényezőként említette a 2019-es tunéziai választásokat, illetve olyan tüntetéseket, amelyek az ország foszfátkitermelését zavarhatják.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/APA/Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »