Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Líbiában nem lesznek menekültközpontok – szögezte le hétfőn Ahmed Maitík, az ENSZ által elismert líbiai kormány miniszterelnök-helyettese, elutasítva Olaszország javaslatát, miszerint az EU-n kívül kellene létrehozni zárt központokat, és ott kellene elbírálni a beadott kérelmeket is. Algéria eközben egyre több bevándorlót hagy magára a Szaharában ivóvíz és élelem nélkül.
„Határozottan ellenezzük, hogy bármilyen menekültközpont legyen líbiai területen, ez ütközne a líbiai törvényekkel” – mondta Maitík egy sajtótájékoztatón, amelyet közösen tartott vendégével, Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel. Salvini előzőleg Twitter-üzenetben azt írta, hogy menekültközpontokat kellene létrehozni Líbia déli határa mentén. Maitík nem csupán elutasítón nyilatkozott.
„Támogatunk minden líbiai nemzeti programot, amely olasz közvetítéssel az Európai Unióval való partnerségünkön alapul. Líbia sokat szenvedett már a migrációtól, akárcsak Olaszország, ha nem többet” – fogalmazott a líbiai politikus. Hozzátette, hogy szeptember elejére Líbia meghívta az olasz felet és az európai partnereket a migrációról szóló értekezletre.
Európába igyekvő afrikai illegális bevándorlók egy Tripolitól keletre húzódó tengerparton 2018. június 20-án, miután a líbiai parti őrség kimentette őket sérült gumicsónakjukból. A parti őrség közlése szerint 82 afrikai migránst, köztük négy nõt és két gyermeket mentettek ki, valamint egy holttestet is találtak a csónakban. (MTI/AP/Líbiai parti őrség)
Salvini a sajtótájékoztatón kitartott amellett, hogy menekültközpontokat kell létrehozni Líbia déli határánál, nem pedig Európában, ahogy azt eredetileg Franciaország javasolta. A migránsok addig lennének ezekben a központokban, amíg Európában el nem bírálnák menedékkérelmük megalapozottságát.
Visszatérve Rómába az olasz belügyminiszter újabb sajtótájékoztatót tartott, amelyen pontosította, hogy a menekültközpontokat Líbia déli határánál, de nem Líbiában állítanánk fel, hanem Nigerben, Maliban, Szudán és Csád területén. Matteo Salvini elmondta, hogy hamarosan olasz misszió indul a térségbe a regisztrációs központok kialakítására, amelyek elindításához EU-források is kellenek.
- Félsiker volt a minicsúcs
A Die Welt „A német migrációs politika 180 fokos fordulatának kezdete” című összeállításában hangsúlyozta, hogy Angela Merkelnek még nem sikerült a máshol már regisztrált és a német határon visszafordítandó menedékkérők visszafogadásáról szóló két-, vagy többoldalú megoldásokat kötnie, vagyis „stratégiája még nem vált be”.
A kancellári tisztsége így továbbra is veszélyben van, mert a CSU-s belügyminiszter július elején egyoldalúan, az érintett országokkal kötött megállapodások nélkül elrendelheti a menedékkérők visszafordítását, amit a kancellár ellenez és erre a lépésre minisztere menesztésével reagálhat – így felbomolhat a CDU/CSU pártszövetség, illetve a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormánykoalíciója.
Kormányválsággal fenyeget Merkel és Seehofer konfliktusa
Visszafordíthatatlanul kettészakadt az EU menekültügyben
Azonban a vasárnapi brüsszeli találkozó mégis figyelemre méltó eredményre vezetett: elkezdődött az irányváltás az európai menekültpolitikában – írta a Die Welt. Kifejtették, hogy az Angela Merkel által szorgalmazott „európai megoldáshoz” jelenleg négy ügyben lehet egyetértést teremteni az EU-tagállamok között:
- az EU-n kívül, úgynevezett harmadik országokban kell felállítani táborokat a menedékkérőknek, és ehhez tízmilliárd eurós nagyságrendű összegeket kell fordítani tranzitországok, például Niger vagy Tunézia támogatására
- az EU-Törökország megállapodás mintájára további harmadik országokkal kell menekültügyi egyezményeket kötni
- a Frontex EU-s határvédelmi szervezet megerősítése, esetleg hatáskörének, felhatalmazásának kiterjesztése
- az olasz és a máltai parti őrség által kimentett hajótörött menedékkérőket ezentúl nem az EU-ba szállítják, hanem vissza Líbiába, ahonnan elindultak
Források nélkül nincs segítség
Az algériai hatóságok egyre több alkalommal utasítanak ki az országból tömegesen bevándorlókat azóta, hogy az Európai Unió tavaly októberben fokozta az észak-afrikai országokra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy fékezzék meg az Európa felé igyekvő migránsokat.
A kiutasítás módja pedig nem túl barátságos: a túlélők beszámolói szerint az algériai hatóságok rendszerint több száz kiutasított bevándorlót gyűjtenek be egyszerre, teherautókba és buszokba zsúfolják őket, majd kirakják őket a Szaharában pénz és telefon nélkül, és megmutatják nekik, merre kell indulni a nigeri határ felé.
A szerencsésebbeknek sikerül keresztülvergődniük azon a 15 kilométeres senkiföldjén, amelynek végén elérik Asszamaka határfalut. Többen napokig bolyonganak a forróságban, mire egy ENSZ-mentőcsapat rájuk bukkan és segít rajtuk, sokan viszont odavesznek. Az AP által meginterjúvolt túlélők elmondása szerint sok ember egyszerűen nyomtalanul eltűnik a Szaharában.
Algéria jelenleg nem kap azokból az uniós forrásokból, amelyeket afrikai országoknak nyújtanak a migrációs válság kezelése céljából. Az ország 2014 és 2017 között 111 millió dollárnyi segélyt kapott erre a célra Európától.
Az EU egyik szóvivője elismerte, hogy tudnak az algériai gyakorlatról, de nézete szerint szuverén országoknak jogukban áll bevándorlókat kitoloncolni a területükről, amennyiben azt a nemzetközi joggal összhangban teszik.
Algéria nem közöl hivatalos számokat arról, hogy hány embert toloncoltak ki erőszakkal az országból. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2017 májusa óta készít feljegyzéseket erről: az első hónapban 135 embert utasítottak ki Algériából, míg 2018 áprilisában ez a szám 2888-ra emelkedett. Az utóbbi 14 hónapban összesen mintegy 11 ezer ember jutott el nigeri területre a sivatagon keresztül és legalább 2500 embert kényszerítettek gyalogolni hasonló körülmények között Mali irányába.
Arról nincsenek adatok, hányan halhattak meg menet közben. Az IOM becslései szerint minden olyan bevándorlóra, aki a Földközi-tengeri átkelés közben veszítette életét, két olyan ember jut, aki a szaharai gyaloglást nem élte túl. 2014 óta ez a szám akár a 30 ezret is elérheti.
Forrás: MTI/dpa/AP
