Visszafordíthatatlanul kettészakadt az EU menekültügyben

Nagyon úgy tűnik, hogy a migrációs csúcs előtt végérvényesen, visszafordíthatatlanul két táborra szakadt az unió vezetése. Az egyik oldalon a német-francia-spanyol együttműködés, a másik oldalon pedig a német-olasz-francia ellenállás. A német belpolitikai válság már a teljes EU-ban érezhető.  

Az új olasz kormány Franciaországgal, Németországgal és már Spanyolországgal is “precedens nélküli diplomáciai háborúban” áll, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök mégis kompromisszumos javaslattal készül a brüsszeli migrációs minicsúcsra – elemezte az EU-találkozó esélyeit az olasz sajtó vasárnap.

Róma hajlandó lenne engedni a másodlagos mobilitás kérdésében, vagyis nem zárkózik el teljesen attól, hogy visszafogadja azokat a migránsokat, akik Olaszországban léptek az EU területére, majd innen más tagállamba mentek tovább, ahol nem kaptak menedéket. Ezért cserébe viszont az olasz kormány a dublini rendszer módosítását szorgalmazza azzal a javaslattal, hogy az Olaszországba érkező migránsokat azonnal osszák szét a tagállamok között, hogy a menekültek és a gazdasági bevándorlók azonosítása és utóbbiak esetleges kiutasítása ne egyedül Olaszországot terhelje.

Gumicsónakban utazó illegális bevándorlókat készül a fedélzetre venni a Mission Lifeline nevű német civil szervezet (NGO) által fenntartott hajó legénysége a líbiai partok közelében 2018. június 21-én. Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta 224 migránst szállító hajó kikötését Olaszországban. A holland zászló alatt hajózó vízi jármű annak ellenére vette fel a migránsokat Líbia partjainál, hogy az olasz parti őrség utasította a Lifeline legénységét: hagyja a mentést a líbiai parti őrségre. A líbiai hatóságok rendszerint visszaszállítják a migránsokat az észak-afrikai állam területére. (MTI/EPA/Mission Lifeline/Hermine Poschmann)

Elemzők szerint Giuseppe Conte javaslata puszta gesztus lehet Berlin irányába az informális találkozón, amelyen az EU-tagállamoknak csak egy része vesz részt. Matteo Salvini olasz belügyminiszter ugyanis korábban már kijelentette, hogy Olaszország egyetlen migránst sem vesz vissza, ellenkezőleg: kész “újabbakat adni” Párizsnak vagy Berlinnek, a menekülteket szállító NGO-hajóknak pedig nem fogja többé engedélyezni a kikötést az olasz partokon.

A németeknél is baj van

A francia-olasz kakaskodás közben viszont alakult egy új formáció, mely az eddigieknél szigorúbb alapokra helyezné a bevándorlás kezelését. Horst Seehofer német belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák kancellár ugyanis szerdán Berlinben bejelentették, hogy együttműködést kezd az illegális migráció ellen Németország, Ausztria és Olaszország.

Sebastian Kurz kiemelte, hogy létre kell hozni az “illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét”. Ehhez a törekvéshez kapcsolódik a három ország regionális együttműködése. 

A probléma csak az, hogy Seehofer terveivel a német kancellár, Angela Merkel nem ért egyet teljes mértékben, a dolgok pedig odáig fajultak, hogy Horst Seehofer már azt is felvetette, hogy miniszteri rendeletekkel, Merkelt megkerülve is kész lenne átvinni elképzeléseit.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Ennek persze Merkel nem örült és válaszul kijelentette, nem fogadja el az ilyen jellegű egyoldalú döntéseket. A végeredmény akár a belügyminiszter menesztése és ezáltal a kormánykoalíció felbomlása is lehet.

A franciák szerint nincs is válság

Mindeközben a francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette, hogy Olaszországot jelenleg nem fenyegeti migrációs válság, a menedékjogi státussal bíró migránsokat elutasító EU-tagországokat pedig pénzügyi szankciók alá vonná. Ezt a francia államfő a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel lezajlott tárgyalásai után rendezett közös, párizsi sajtótájékoztatón jelentette ki szombaton.

Macron leszögezte: véleménye szerint nem engedhető meg, hogy egyes EU-tagországok hatalmas hasznot húznak az unió szolidaritásából, és saját nemzeti önzésüket harsogják, amikor a migránsok ügye szóba kerül. A francia elnök úgy fogalmazott: jómaga egy olyan mechanizmust részesít előnyben, amely számításba veszi a pénzügyi szankciók lehetőségét.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter arrogánsnak nevezte Emmanuel Macront és felszólította, nyissa meg a francia kikötőket. Salvini a 2019-es európai parlamenti választásokra utalva kijelentette: egy éven belül Európa jelentősen meg fog változni.

Luigi Di Maio olasz kormányfőhelyettes figyelmeztette Macront: azt kockáztatja, hogy országát Olaszország első számú ellenségévé teszi a migrációs kérdésekben. Di Maio elvetette azt a francia javaslatot, hogy Olaszországban zárt központokat állítsanak fel. Hangsúlyozta, ezeket az afrikai indulási vagy tranzitországokban kell kialakítani.

Pedro Sánchez a találkozóról tudatta, hogy a migráció volt a megbeszélés egyik központi témája, és felhívta a figyelmet az európai kihívással szembeni közös fellépés szükségére. Kijelentette: Spanyolország kormánya készen áll részt vállalni a probléma konstruktív megoldásában.

A spanyol kormányfő úgy fogalmazott: a több mint 600 migránst a fedélzetén szállító, segélyszervezetek által fenntartott Aquarius mentőhajó esetében Spanyolország és Franciaország megmutatta, hogy hogyan működik a felelősség megosztása és az európai problémamegoldás.

Olaszország június 10-én megtagadta a francia SOS Mediterranée és az Orvosok határok nélkül (MSF) civil szervezetek által működtetett, 629 bevándorlót szállító Aquarius mentőhajó kikötését, de Málta sem fogadta a hajót. Az Aquarius sorsa végül két nappal később rendeződött: a migránsokat olasz hajók segítségével átszállították a spanyolországi Valenciába, ahová június 17-én érkeztek meg.

A mentőhajó körül kerekedett vita alatt Párizs felajánlotta Madridnak, hogy a 630 ember egy részét szolidaritásának jeléül átveszi.

Sánchez hangsúlyozta: teljes mértékben támogatja Macron terveit “Európa újraindítására”, ami saját állampolgárainak gazdasági és társadalmi védelmével jár. “Azt akarjuk, hogy Európa erősebbé váljon, és képes legyen válaszolni a világ kihívásaira, köztük a migrációs válságra is” – emelte ki.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Brüsszelbe, a minicsúcson legkevesebb 16 EU-tagország állam- és kormányfői tanácskoznak a lehetséges megoldásokról, de Brüsszelben egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről.

Forrás: MTI/Reuters/AFP/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás