Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A legfrissebb felmérés szerint a brit közvélemény egy évvel Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése előtt továbbra is nagyjából egyenlő arányban megosztott annak megítélésében, hogy helyes vagy rossz döntés született-e a brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott népszavazáson, amelyen a szűk többség a kilépésre voksolt. Ugyanakkor mérhető kisebb eltolódás azok javára, akik hibának tartják a referendum eredményét.
Az Egyesült Királyság a jelenlegi helyzet alapján egy év múlva, 2019. március 30-án, közép-európai idő szerint nulla órától már nem lesz az Európai Unió tagja. Theresa May brit miniszterelnök tavaly március 29-én jelentette be, hogy aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. A cikkely alapján – hacsak a kilépési szerződés korábbi dátumot nem állapít meg, de ezzel sem Londonban, sem Brüsszelben nem számolnak reális lehetőségként – az Egyesült Királyság EU-tagsága az aktiválás bejelentése után két évvel, vagyis 2019. március 29-én éjfélkor mindenképpen megszűnik, akkor is, ha addig nem születik megállapodás a távozás feltételrendszeréről.
Azóta annyiban változott a helyzet, hogy megállapodás született egy átmeneti időszak alkalmazásáról, mely 2020 végéig tartana. Ebben az időszakban Nagy-Britannia kvázi „csendes EU-tagként” folytatná korábbi együttműködését az unióval, azzal a különbséggel, hogy a szigetországnak teljes körűen be kellene tartania a közösségi jogot, a döntéshozatalban viszont már nem vehetne részt.
- Kapcsolódó cikkeink:
A Brexit-folyamat félidőbe érkezése alkalmából a legnagyobb brit közvélemény-kutató szervezet, a YouGov átfogó felmérésben vizsgálta a brit választók hozzáállását a kilépéshez.
A cég kimutatta, hogy jelenleg 45 százaléknyian tartják hibának a kilépést az EU-ból, a válaszadók 42 százaléka szerint viszont jó döntés született a 2016-os referendumon. A YouGov szakértői hangsúlyozzák, hogy tavaly óta enyhe ütemben, de egyértelműen növekszik a Brexitet hibának tekintők tábora, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többség szerint a kilépési folyamatot le kellene állítani.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány mit tegyen a továbbiakban, 43 százalék azt pártolta, hogy a Brexit-folyamat a jelenlegi irányvonalat követve folytatódjék, 9 százalék szerint a kormány elképzeléseinél valamivel „puhább” Brexitet kellene célként kitűzni, 20 százalék tartana szükségesnek újabb népszavazást, és csak 13 százalék szeretné a kilépési folyamat teljes leállítását és azt, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon.
A brit választók zöme mindezek ellenére sem ítéli meg derűlátó módon a Brexit utáni gazdasági kilátásokat. A válaszadók 42 százaléka tart attól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kedvezőtlen gazdasági következményei lesznek, és csak 24 százalék bízik abban, hogy a brit gazdaság jobban jár a kilépéssel. A felmérés résztvevőinek 37 százaléka szerint a foglalkoztatásnak sem tesz jót Nagy-Britannia kilépése az unióból, és csak 23 százalék számít a munkapiaci helyzet javulására a Brexit után.
Londoni elemzőházak vizsgálata szerint a brit gazdaság teljesítménye máris érzékelhetően megsínylette az EU-tagságról tartott népszavazás eredményét. A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely a kilépési folyamat utolsó egy évének kezdetére időzített átfogó, 73 oldalas tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a hét legnagyobb fejlett ipari hatalom csoportjának (G7) növekedési átlagát a brit hazai össztermék (GDP) bővülési üteme a referendum előtti évben 0,6 százalékponttal meghaladta, tavaly ugyanakkor 0,9 százalékponttal elmaradt a csoportátlagtól.
A ház elvégzett egy összetettebb számítási módszereket alkalmazó mérést is, amely azt mutatta ki, hogy a tavalyi harmadik negyedévre a brit GDP-növekedés halmozott vesztesége 1,3 százalékpont volt ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság elérhetett volna, ha a népszavazáson a többség nem a kilépésre voksol. A tanulmány szerint ez azt is jelenti, hogy abban a negyedévben a brit gazdaság heti bruttó kibocsátási értéke hozzávetőleg 500 millió fonttal (178 milliárd forinttal) maradt el a további brit EU-tagság esetére feltételezhető szinttől.
A The UK in a Changing Europe elemzőinek számításai szerint a népszavazás után meredeken meggyengült – a referendum előtti szintnél még mindig 10 százalékkal gyengébb – font importdrágító hatása az egyéb tényezőket kiszűrve, önmagában 1,7 százalékponttal gyorsította a tizenkét havi brit inflációt a referendum utáni egy évben, és ez olyan reálbér-eróziót okozott, mintha a brit háztartások éves átlagjövedelme 404 fonttal (több mint 140 ezer forinttal) csökkent volna.
Forrás: MTI
