Putyin a nyugati nyomásnak köszönheti történelmi győzelmét

A német sajtó hétfői kommentárjai szerint szerint a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő mellett szólt az előző napi oroszországi elnökválasztáson, és Európa is hibás abban, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak. Oroszország gazdasági és társadalmi problémái azonban az utóbbi években elmélyültek, és az újraválasztott orosz elnök adós a jólétre vonatkozó ígéreteinek beváltásával.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részének számára érezhető volt.

Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek, és „a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól” – írta a FAZ, felidézve, hogy a 2012-es elnökválasztáson „zuhanórepülésben” volt a népszerűsége, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével viszont ismét „szédítő magasságba” emelkedett.

Ennek a „nacionalista mámornak” az utóhatásában nem bízott, ezért egy „erősebb adagként” fel kellett villantania azt a lehetőséget, hogy országa közvetlen összeütközésbe kerül a Nyugattal – tették hozzá, kiemelve: most az a kérdés, hogy az újraválasztott elnök milyen messzire hajlandó elmenni ebben a konfliktusban.

A liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte, hogy Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit, amelyek teljesülésére régóta hiába várnak az oroszok. A lap rámutatott, hogy az életszínvonal az ipari államokhoz képest csökkent Oroszországban, és százezrek vándoroltak ki, főleg képzett középosztálybeliek, akikre nagy szükség lenne a gazdaság fellendítéséhez, a nyugati szankciók hatását pedig nem sikerült ellensúlyozni. Az Európai Unió nélkül nehéz lenne jólétet teremteni, „vagyis Putyin nagyon is lépéskényszerben van”.

Az EU-hoz fűződő viszony javításához azonban meg kell változtatni azt a nagy munkával kialakított képet, miszerint Oroszországot „csupa gonosz ellenség veszi körül Nyugaton”. Hosszabb távon pedig az a döntő kérdés, hogy Putyin és kormánya a társadalmat akarja-e erősíteni, vagy a társadalom ellenőrzését – írta a müncheni lap.

A Spiegel Online hírportál kiemelte, hogy a Kreml célja a szavazatok 70 százalékának megszerzése volt, 70 százalékos részvételi arány mellett, de az utóbbi a vasárnap esti adatok alapján nem sikerült, holott a nemzeti választási bizottság „agresszív” módon buzdított szavazásra, a közösségi portálok mellett írásban, sms-ben, plakátokon, a boltokban és a vendéglőkben, és még a szaunákban is mozgósított.

A moszkvai idő szerint 10 óra 45 perckor rendelkezésre álló előzetes adatok szerint 67,49 százalékos volt a részvételi arány – jelentette ki Nyikolaj Bulajev, az orosz Központi Választási Bizottság elnökhelyettese hétfőn Moszkvában, aki szerint ezen adatok alapján a választáson 72 432 312 ember vett részt. A tisztségviselő elmondta: az adatbázisba két orosz körzeti választási bizottság, valamint 97 külföldi választási körzet adatait nem vitték még be.

Alla Pamfilova, a választási bizottság elnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőre több mint 56 millió ember voksolt, ami a résztvevők 76,66 százaléka. Közölte, hogy ez „példa nélküli” eredmény az orosz választások történetében.

A ZDF német országos köztelevízió főszerkesztő-helyettese, Elmar Thevessen kommentárja szerint a lehető legostobább kommentár az lenne, hogy „az autokrata győzött, a választásokat manipulálták, Putyin most még veszélyesebb, az orosz nép pedig oktalan, mert nem ismeri fel, hogy jobbat érdemel”.

Mindez azért lenne nagy butaság, mert „mi vagyunk a hibásak azért, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak”. Európa úgy gondolja, hogy nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni egy országot, amelynek gazdasági ereje csupán a Benelux-államok gazdasági erejéhez fogható, nyugodtan lehet sajnálkozni lakosságán, és meg lehet alázni elnökét. Ez a hozzáállás azonban „mélyen megsérti az emberek büszkeségét”, hiszen úgy tűnik, hogy Putyinnal együtt minden orosz vétkes a háborúért, a bűncselekményekért és még a doppingolásért is.

Hozzátette: „félreértés ne essék, a Krím bekebelezése, a gyilkos Aszad-rezsim támogatása és az orosz állampolgárok elleni feltételezett merényletek Európában megbocsáthatatlanok”, de arra az érzésre vezethetőek vissza, hogy sokan „politikailag silánynak”, alacsony értékűnek tartják Oroszországot.

Ezen változtatni kell, tudomásul kell venni, hogy Oroszország „katonai szuperhatalom, és jogos érdekei vannak az eurázsiai térségben” – emelte ki a ZDF főszerkesztő-helyettese, hozzátéve, hogy a régió gondjait nem szabad és nem is lehet „Moszkvával szemben megoldani”.

  • Tény, hogy Putyin a Nyugat oroszellenességével is kampányolt:

Orosz lapok szerint a külső nyomás valóban növelte Putyin győzelmének arányát

A külső nyomás közrejátszott abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök magas választási részvétel mellett nyerte el a szavazatok több mint háromnegyedét – írták egyebek között az elnökválasztásról hétfőn orosz lapok.

A hivatalos Rosszijszkaja Gazeta azt emelte ki, hogy a többi jelölt előtt hatalmas előnnyel vezető, hivatalban lévő elnök jócskán túlszárnyalta a korábbi választásokon elért eredményeit.

A Kommerszant gazdasági napilap Győzelmes részvétel címmel jelentetett meg anyagot, amelyben idézte Andrej Kondrasovot, Putyin kampánystábjának sajtófőnökét, aki szerint „köszönetet kell mondani Nagy-Britanniának azért, mert ismét rosszul kalkulált az orosz mentalitással”, és a Szkripal-ügy (az Angliában megmérgezett orosz volt kettős ügynök miatt kirobbant botrány) nyomán 8-10 százalékkal megnőtt a választói aktivitás.

A Vedomosztyi gazdasági napilap azt írta: Putyin magabiztosan újraválasztatta magát a negyedik ciklusra. A Társadalmi, Gazdasági és Politikai Tanulmányok Intézetét (ISzEPI) vezető Dmitrij Badovszkijnak a Vedomosztyi számára adott értékelése szerint az orosz választókra a legjelentősebb hatást az elmúlt hónapokban a nemzetközi helyzet gyakorolta, az orosz olimpiai részvétel korlátozásától az orosz-brit botrányig.

„Hirtelen felerősödött az az értelmezés, hogy a választásokra népszavazásként kell tekinteni, és össze kell fogni a vezér körül, ami mind a részvételre, mind a jelölt által kapott százalékokra hatással volt” – nyilatkozott Badovszkij.

Hasonlóképpen vélekedett Andrej Koljagyin politológus, aki szerint „a külvilág Oroszországra gyakorolt példátlan nyomása arra késztette az oroszokat, hogy zárják soraikat és egyesüljenek a hatalom körül”.

Az RBK a magas részvételi aránnyal kapcsolatban a külső ellenségkép mellett a hatalom aktív szervezőmunkáját emelte ki, amely nélkül Abbasz Galjamov politológus szerint a választási aktivitás nem haladta volna meg az 50 százalékot.

Kommentárjában a Vedomosztyi ugyanakkor rámutatott arra a paradoxonra is, hogy Putyin negyedik, kívülről nézve meggyőzőnek tűnő megválasztása, a stabil támogatottság érzete „nem szavatol a győztesnek könnyű hatévi kormányzást”. A lap rámutatott, hogy a jelenlegi államfő az alkotmány által engedélyezett utolsó ciklusa előtt áll, amelynek végén vagy egy felkészített utódnak kell majd átadnia a hatalmat, vagy át kell alakítania az alkotmányt személyes hatalma megőrzése érdekében.

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap szintén arról cikkezett, hogy a részvétel a külpolitikai tényezőnek, a „hirtelen megnőtt külső fenyegetésnek” köszönhetően volt magas, ami hagyományosan a vezetés melletti összefogásra ösztönzi az oroszokat. A kommentár arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalom sokat köszönhet a választás bojkottjáért kampányoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak. A Kreml azáltal, hogy megengedte neki a „választói sztrájk” szervezését, olyan helyzetbe kényszerítette őt, hogy ő legyen az Oroszországgal szembeni ellenséges törekvések közvetítője. Az efféle „árulást” a hatalomhoz kritikusan viszonyuló városi szavazók sem fogadták széles körben pozitívan.

A Kommerszant egyébként a választás másik győztesének Kszenyija Szobcsakot nevezte meg, aki az általa elért 1,6 százalékos eredménnyel az ország vezető liberális politikusává vált. A lap rámutatott, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij, akit a kampány előtt a dobogó második helyére jósoltak, a maga 5,6 százalékával feleannyi szavazatot sem kapott, mint a kommunisták jelöltje, Pavel Grugyinyin, és rosszabbul szerepelt, mint pártja a törvényhozási választáson. Szentpéterváron egyébként az országos szinten negyedik helyen végzett Szobcsak megelőzte Zsirinovszkijt, a nacionalista kijelentéseiről ismert liberális-demokrata jelöltet, aki a Krímben is a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin mögé szorult.

Voltak, akik máris gratuláltak Putyinnak

Ázsiai és latin-amerikai országok vezetői, illetve Moszkva-párti politikusok gratuláltak Vlagyimir Putyin orosz államfőnek újbóli, nagy arányú választási győzelméhez, kiemelve a negyedszer megválasztott politikus nemzetegyesítő szerepét és érdemeit a világpolitikai egyensúly fenntartásában.

Hszi Csin-ping kínai államfő – akit ugyancsak a minap választottak ismét elnökké – gratuláló üzenetében kiemelte, hogy jelenleg a kínai-orosz kapcsolatok történetük legmagasabb szintjén vannak, és példát teremtenek az új típusú nemzetközi kapcsolatok építésére, amelyek előtérbe helyezik a kölcsönös tiszteletet, a méltányosságot és az igazságosságot, az együttműködést és a „mindenki nyer” alapon elérendő eredményeket.

Hírügynökségek ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy Oroszország és Kína egyaránt állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, és gyakran a Nyugattal szembeni azonos álláspontot képvisel a testületben, amikor például Szíria vagy Észak-Korea ügye kerül terítékre.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök gratuláló táviratában azt írta, Putyin meggyőző választási győzelme arról tanúskodik, hogy az orosz nép ismét nagyra értékelte hatalmas hozzájárulását az ország fejlődéséhez és nemzeti érdekeinek érvényesítéséhez. Vezetése alatt Oroszország magabiztosan halad előre a nagy léptékű politikai és gazdasági reformok, a szociális jólét javításának és az időszerű globális és regionális problémák megoldásának útján – írta Nazarbajev.

Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök azt emelte ki üzenetében, hogy a meggyőző diadal a Putyin és az általa választott irányba vetett „össznépi bizalom fényes bizonyítéka”. Ez az irány – írta táviratában – a sokoldalú fejlődést, az orosz állam működésének megszilárdítását szolgálja minden területen, továbbá Oroszország helyzetének megerősítését a nemzetközi színtéren, illetve a regionális és globális biztonság szavatolását.

Gratulált Putyin elsöprő győzelméhez Ilham Aliyev azeri elnök is, aki szerint a győzelem az orosz elnök nagy politikai tekintélyéről és az általa képviselt, a stabilitást, a törvényességet és a közrend szavatolását, a nagy léptékű változásokat, valamint a nép jólétét szolgáló hosszú távú szociális programok megvalósítását célzó irányvonal támogatásáról tanúskodik. Aliyev biztos abban, hogy Azerbajdzsán és Oroszország stratégiai partnerségének további megerősítésére irányuló közös erőfeszítések a továbbiakban is szolgálni fogják a két nép és a két ország érdekeit, illetve a térség békéjét, biztonságát és előrehaladását.

Az Igor Dodon Moszkva-barát moldovai elnök hivatala által közzétett közlemény szerint nemcsak az oroszoknak van szükségük erős Oroszországra. A választás napján Dodon szerint Oroszország – élén Vlagyimir Putyinnal – a remény szimbólumává vált minden nép számára, mert síkraszáll a stabilitásért a világ összes régiójában, a szuverén bel- és külpolitikáért és a hagyományos értékekért.

Nicolás Maduro venezuelai elnök nemcsak Putyinnak gratulált, de az orosz népnek is, amely „kinyilvánította hazafiasságát, magas polgári öntudatát és a demokrácia iránti szilárd elkötelezettségét a választás fontos és történelmi napján”.

Az orosz nép vezetője körüli egység, a függetlenségre és a fejlődésre való törekvés szilárd garanciája a világpolitikai egyensúly megteremtésének, amely az igazságosságra alapszik olyan alapvető értékek mentén, mint a szolidaritás, illetve nemzetközi jog és sokoldalúság iránti tisztelet. Maduro szerint Venezuela és Oroszország baráti országok, szövetségesek lettek a kétoldalú együttműködés fejlesztésében és a világpolitikai erőfeszítések összehangolásában, amelyek a béke és az igazságosság terjesztését célozzák a nemzetközi kapcsolatokban.

Forrás: MTI/Hszinhua/AFP/TASZSZ

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »