Vitatott területi vizeken indít próbafúrásokat Libanon

Libanon megállapodást írt alá pénteken három nemzetközi olajcéggel a vitatott területi vizeken indítandó próbafúrásokról az esetleges olaj- és gázlelőhelyek feltárására.

Libanon tavaly engedélyt adott a francia Total, az olasz ENI és az orosz Novatek energiaipari cégek konzorciumának egyes határmenti gáz- és olajlelőhelyek kiaknázására, s a mostani megállapodással a vállatok megkezdhetik a próbafúrásokat a tengeri talapzaton. A bejrúti vezetés reményei szerint a kitermelésből származó bevételek segíthetnek az ország megviselt gazdaságán.

Bejrút, 2018. február 9. Abi Halíl libanoni energia- és vízügyi miniszter (j) kezet fog Stephane Michellel, a Total közel-keleti és észak-afrikai részlegének elnökével Bejrútban 2018. február 9-én, amikor Libanon megállapodik a három nemzetközi olajcégből, az olasz Eniből, a francia Totalból és az orosz Novatekből álló konzorciummal az Izrael által vitatott hovatartozású vizeken indítandó tengeri próbafúrásokról az esetleges olaj- és gázlelőhelyek feltárására. (MTI/AP/Bilal Huszein)

Bejrút, 2018. február 9.
Abi Halíl libanoni energia- és vízügyi miniszter (j) kezet fog Stephane Michellel, a Total közel-keleti és észak-afrikai részlegének elnökével Bejrútban 2018. február 9-én, amikor Libanon megállapodik a három nemzetközi olajcégből, az olasz Eniből, a francia Totalból és az orosz Novatekből álló konzorciummal az Izrael által vitatott hovatartozású vizeken indítandó tengeri próbafúrásokról az esetleges olaj- és gázlelőhelyek feltárására. (MTI/AP/Bilal Huszein)

Az aláírási ceremóniát Michel Aun államfő és az olajtársaságok képviselőinek jelenlétében pénteken tartották Bejrútban. A libanoni energia- és vízügyi minisztériuma szerint a kiaknázás tengeri fúrásokkal 2019-ben kezdődne.

Mindez azonban újabb viszályt váltott ki Libanon és Izrael között. Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter január végén „nagyon provokatívnak” nevezte a tender kiírását, amelyet szerinte Libanon olyan területeken fekvő ásványkincsekre írt ki, amelyek Izraelhez tartoznak. Összesen mintegy 860 négyzetkilométer vízterület vitatott a két ország között.

Libanon politikai vezetői a héten megállapodtak abban, hogy a régióban és nemzetközi szinten is közösen fellépnek, hogy megakadályozzák a zsidó államot a határmenti fal felépítésében, illetve abban is, hogy veszélyeztesse a vitatott területi vizeken lévő energiaforrások kiaknázását.

Izrael szerint az építés alatt álló betonfalat saját területén húzza fel. Bejrút viszont azon az állásponton van, hogy az olyan területen futna keresztül, amely Libanonhoz tartozik, az úgynevezett „kék vonal” izraeli oldalán. A vonalat az ENSZ jelölte ki 2000. június 7-én, miután az izraeli hadsereg az év május 25-én kivonult Dél-Libanonból, véget vetve az 1982 óta tartó megszállásnak. A demarkációs vonallal nem a határt jelölték ki, hanem azt a vonalat, ameddig az izraeli hadseregnek vissza kellett vonulnia.

A libanoni-izraeli határ viszonylag nyugodt térségnek számított, amióta a zsidó állam 2006-ban háborút vívott a síita Hezbollah radikális szervezettel. Az akkori konfliktus 1200 libanoni, többségében civil életét követelte, míg izraeli oldalon 160 katona esett el.

Forrás: MTI/AP/Reuters/

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »