A TPP lehet a globális kereskedelem új vezetője

Bár az Egyesült Államok kilépett belőle, a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (TPP) 11 bennmaradt országa továbbra is menetel előre. Azzal a szándékukkal, hogy az USA nélkül is létrehozták az egyezményt, saját érdekeiket és a világét is szolgálják. Az új paktum ugyanis kis szerencsével a kereskedelem liberalizációjának szélesebb körű modellje lehet.

Kedden néhány óra alatt teljesen nyilvánvalóvá vált, amit már eddig is sejteni lehetett: az Egyesült Államok elveszítette vezető szerepét a globális kereskedelemben. A pontot az i-re az tette fel, hogy Donald Trump amerikai elnök aznap a napelemekre és a mosógépekre vonatkozó magas vámtarifákról írt alá rendeletet. Amilyen csüggesztő ez az intézkedés – nem is beszélve az amerikai munkavállalókra és a fogyasztókra gyakorolt esetleges hatásokról –, épp annyira jó hír, hogy a TPP 11 bennmaradó tagja hajlandó betölteni a keletkezett űrt.

A TPP-megállapodás létrejötte egészen eddig a hétig kétséges volt. A tervezett szabályozás szerint ugyanis az egyezmény életbe lépésének az volt a feltétele, hogy minden ország ratifikálja, vagy két évvel az aláírás utánig legalább az aláírók együttes hazai össztermékének (GDP) 85 százalékát adó országok emeljék be azt hazai jogrendjükbe. Utóbbi feltétel azt jelentette, hogy az Egyesült Államok nélkül eredeti formájában már semmiképpen nem jöhetett volna létre a szabadkereskedelmi övezet, ugyanis a 12 ország együttes GDP-jének 60 százalékát az amerikai gazdaság állítja elő.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azonban Davosban kedd este elmondta, hogy Tokióban újratárgyalták és kedden elfogadták Kanada és a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) korábbi másik 11 tagja közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezmény neve mostantól Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP), melynek tagjai tehát: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, és Vietnam.

A TPP-ből az Egyesült Államok tavaly januárban lépett ki, Donald Trump hivatalba lépése után. Az amerikai elnök akkor jelezte: arra törekszik, hogy az érintett országokkal kétoldalú egyezményekben szabályozza a kereskedelmi kapcsolatokat.

A partnerség azért fontos, mert ez egy újfajta kereskedelmi megállapodás. Főbb rendelkezései nem a tarifákról szólnak, hanem a szellemi tulajdon védelmére, az adatokon alapuló kereskedelem előmozdítására, valamint a munka és a környezet magas színvonalának fenntartására összpontosítanak. A tagországok rövidtávú célja mindenképpen egy újfajta kereskedelem elősegítése.

Az újjáéledt TPP-nek növelnie kell a tagok alkupozícióját, és könnyebbé kell tennie számukra, hogy ellenálljanak az USA további protekcionista törekvéseinek. És itt nem is kellene megállni: Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egyelőre nem tagjai a megállapodásnak, azonban mind érdeklődést tanúsítottak iránta.

A Peterson Institute of International Economics szerint ez a nagyobb, további tagokkal bővített TPP évente mintegy 500 milliárd dollár nyereséget termelne a tagjai számára – ez pedig több, mint amit az eredeti megállapodás hozott volna. A partnereknek továbbá világossá kell tenniük Kína felé, hogy őt is szívesen látják, amennyiben hajlandó betartani a paktum szabályait.

Szomorú, hogy az amerikai kereskedelmi politikát ma már nem a felvilágosult ambíció vezérli. De az új Csendes-óceáni Partnerség reménykedhet abban, hogy végül – új irányítás alatt – üdvözölheti majd Amerikát a tagjai között. Időközben a bennmaradók gyakorolhatják a kereskedelmi vezetést, amellyel az Egyesült Államok már nem igazán törődik.

  • Korábban írtuk:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »