A menekültek miatt nő a bűncselekmények száma Németországban

Növekedik a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma a menekültek miatt – állapította meg egy Németországban végzett kutatás, amelyről csütörtökön számoltak be német lapok.

A szövetségi család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium megbízásából a svájci Zürichben működő alkalmazott tudományok egyeteme (ZHAW) kriminológiai intézete által készített tanulmány szerint Németországban a menedékkérők és menekültek, vagy más menedékjogi státuszban lévők, illetve az elutasított menedékkérők a lakosságban betöltött arányukhoz képest nagyobb valószínűséggel kerülnek be elkövetőként az erőszakos bűncselekményekről szóló statisztikába, és létszámuk növekedése a regisztrált erőszakos bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet.

A kutatók egy átlagosnak tekinthető tartomány, Alsó-Szászország adatait vizsgálva megállapították, hogy a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma hét éven keresztül tartó folyamatos csökkenés után, a migrációs válság elmélyülésével együtt emelkedni kezdett, 2014 és 2016 között 10,4 százalékkal nőtt, ami 92,6 százalékban a menekültválságnak tulajdonítható, vagyis minden száz újabb bűncselekménynél nagyjából 92-93 esetben a feltételezett elkövető valamilyen menedékjogi státuszban lévő ember, vagy elutasított menedékkérő volt.

A növekedés egy sor tényező összhatása:

• Szerepe van annak, hogy az áldozatok feljelentési hajlandósága nagyjából kétszer nagyobb, ha az elkövető nem német, hanem más nemzetiségű.
• Fontos tényező az is, hogy a Németországba érkezett menedékkérők többsége jellemzően fiatal, 14 és 30 év közötti férfi. Ennek azért van jelentősége, mert ez a réteg világszerte felülreprezentált az erőszakos bűncselekmények elkövetői között, azaz a teljes lakosságban betöltött arányukhoz képest többen követnek el erőszakos bűncselekményeket. A kutatók különálló tényezőként azonosítják a férfiak túlsúlyát, kiemelve, hogy ennek révén gyengébb a nők úgynevezett civilizáló hatása.
• Továbbá az erőszakos bűncselekmények növekedését okozó tényezők közé tartozik, hogy a menedékkérőként érkezett emberek közül sokan olyan kultúrából származnak, amelyben a férfiszerephez hozzátartozik az akarat érvényesítése erőszak alkalmazásával.

Több az elkövető azok között, akiknek nincs vesztenivalójuk

A ZHAW kutatói jelentős eltéréseket találtak az egyes származási országok között. Az észak-afrikai Magreb-térség államaiból származók felülreprezentáltak, a polgárháború sújtotta Szíriából, Irakból és Afganisztánból származók pedig alureprezentáltak az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetői között, ami két fő tényezőre vezethető vissza:

Az egyik az, hogy a polgárháború sújtotta országokból a helyi társadalom szerkezetét nagyjából tükröző összetételű népesség érkezett Németországba menedékkérőként, az észak-afrikai régióból viszont többnyire a társadalom peremén élő rétegekből érkeztek menedékkérők.

A másik tényező a menedékjogi kérelem elfogadásának valószínűsége. A háborús övezetekből érkezők nagyobb eséllyel pályáznak a németországi tartózkodási jogra, és jellemzően igyekeznek kerülni mindent, ami rontja az esélyeiket.

A Magreb-térségből érkezők viszont tudják, hogy kérelmüket nagy valószínűséggel elutasítják és távozásra kötelezik őket, és ez a kilátástalanság nagyobb gyakorisággal sodorja őket a bűnözés felé. Így a 2016-os alsó-szászországi adatok azt mutatják, hogy a szíriai, iraki és afganisztáni állampolgárok a menedékkérők 54,7 százalékát teszik ki, az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetőinek körében pedig jóval alacsonyabb, 34,9 százalékos az arányuk, míg a marokkói, algériai és tunéziai állampolgárok aránya csupán 0,9 százalékos a menedékkérők körében, az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetőinek körében viszont 17,1 százalékos.

Forrás: MTI