Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint jövőre ugyan véget ér az életszínvonal romlása Nagy-Britanniában, de a bérek az idei csökkenés után 2018-ban is legfeljebb stagnálnak.
A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet szerdán ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az idén a heti brit alkalmazotti átlagkereset még mindig 15 fonttal (5300 forinttal) elmaradt a globális pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcsszinttől. A cég várakozása szerint 2025-ig nem is valószínű annak a bérszintnek az újbóli elérése.
A 2018-ra várt bérstagnálás jobb kilátás ugyan, mint az idei visszaesés, de a jövő év így is rosszabb lesz bérnövekedési szempontból, mint a pénzügyi válság előtti három évtized minden egyes éve – áll a Resolution Foundation szerdai prognózisában.
A ház szerint a bérnövekedési várakozások is mélyponton vannak. A cég idézi a Bank of England – a brit jegybank – legutóbbi felmérését, amely szerint a brit alkalmazottaknak több mint a fele azzal számol, hogy fizetése jövőre nem változik, vagy éppen csökken, ha a jelenlegi állásában marad, és a háztartásoknak alig több mint a negyede várja pénzügyi helyzetének javulását.
A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint a „normálisnál magasabb” annak az esélye, hogy a brit gazdaság a következő tizenkét hónapban súlyos visszaesést él át, ráadásul ez a borúlátás a fizetési skála egészére jellemző.
A Resolution Foundation elemzői szerint ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésbe bevont alkalmazottak ötöde „szinte biztosnak”, vagy „egészen valószínűnek” tartja, hogy jövőre elveszíti állását.
Más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet az idén végbement reálbér-erózióra, amely egyes elemzői vélemények szerint köthető a Brexit-folyamathoz is.
A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a brit EU-tagról tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.
A Centre for Economic Performance szakértőinek kalkulációja szerint az ebből eredő reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos brit alkalmazott éves fizetése 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP számításai szerint ez majdnem egy teljes munkahét – pontosan 4,4 munkanap – átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.
A tanulmány szerint – hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeni reálbéremelő hatása – ez a veszteség nem pótolható.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI
