A szénerőművek bezárása a kulcs a párizsi klímaegyezmény betartásához

További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő szerdán Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésén.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás. A 2015-ös Párizsi Megállapodás csak a kezdet, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elégségesek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 Celsius fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta a német kancellár.

A jobbközép CDU/CSU pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek nehezen haladó koalíciós egyeztetésére utalva kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet.

Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez, ami “egyáltalán nem egyszerű” – jegyezte meg, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.

A megújuló energiaforrásokba történő beruházásoknak köszönhetően a szélenergia és a napenergia a teljes német energiaszükséglet egyharmadát teszi ki. Ugyanakkor az ország még mindig 40 százalékban szénből nyeri energiáját, ami nagyobb, mint bármelyik más európai országé.

Tovább a teljes cikkhez

Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását  2020-ra, de a legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni. A koalíciós egyeztetéseken az az egyik leginkább vitatott kérdés, hogy miként lehet mégis elérni a 40 százalékos célt. A Zöldek elsősorban a széntüzelésű erőművek bezárásában látják a megoldást, a többi párt viszont ellenzi az ágazat gyors leépítését.

Angela Merkel hangsúlyozta: nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, “klímasemleges” működésre.

Németország a nemzetközi klímavédelmi törekvésekhez is a lehető legnagyobb erővel hozzá akar járulni, készen áll az éghajlatvédelem szempontjából tiszta technológiák exportjára, és 2020-ig megduplázza a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatását.

Emmanuel Macron az Európai Unió tagjainak összefogását sürgette, kiemelve, hogy EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a többi között pótolnia kell az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a Washington által megvont pénzügyi támogatását.

Az EU-nak kell gondoskodnia arról, hogy az IPCC költségvetéséből “egy euró se hiányozzon” – hangoztatta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére. Mint mondta, országa a Párizsi Megállapodás sikeréhez a többi között azzal kíván hozzájárulni, hogy 2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.

Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva kiemelte: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert “dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.

A COP 23 konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, a többi között arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás