A kongói etnikai harcok indíthatják el a legújabb népvándorlást

Az etnikai hátterű véres harcok miatt éhínség pusztít a Kongói Demokratikus Köztársaságban, több százezer gyermek élete veszhet oda a következő hónapokban. Az újra fellángoló szörnyűségek elől egyre többen menekülnek, már 1,5 millióan voltak kénytelenek elhagyni otthonukat.

„Ilyet csak horrorfilmekben lát az ember” – jellemezte a harcokat az Élelmezési Világprogram vezetője, aki a közelmúltban látogatott a harcok sújtotta régióba. „A szó szoros értelmében 10-12 éves gyerekek gyilkolnak és vágják le emberek fejét” – részletezte David Beasley a CBC News-nak. A 2016 augusztusa óta ismét fellángoló véres konfliktus miatt 3,2 millió ember „nem tudja, hogy honnan szerzi meg a következő betevő falatot”.

Hága, 2014. december 1.
Thomas Lubanga kongói milíciavezér részt vesz a háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ítélethirdetésén Hágában 2014. december elsején. A most 53 éves Lubangát 2012-ben tizennégy évi szabadságvesztésre ítélte a Nemzetközi Büntetőbíróság, amiért a 2002-2003-as összecsapások idején 15 évesnél fiatalabb gyermekeket sorozott be a Kongói Hazafiak Frontja (UPC) szervezet katonai szárnyába, a Kongó Felszabadítása Hazafias Erőinek (FPLC) egységeibe. A fiatalok nagy részét a frontvonalba küldték harcolni, sokan elestek közülük. (MTI/EPA/Pool/Michael Kooren)

Gyermekek százezrei az éhhalál szélén

„Több százezer gyermekről beszélünk, akik éhen halnak a következő hónapokban, ha nem szerzünk, elsőként: finanszírozást, másodikként: ételt, harmadikként: megfelelő helyszíneket” – mondta el Beasley.

A szakemberek szerint a Kasai tartományból menekülni kényszerülő emberek száma megduplázódott az elmúlt fél évben, így elérve az 1,5 milliót. A Kivu provinciában és a tanganyikai térségben tomboló válság miatt az országban összesen 3,4 millió ember vált földönfutóvá az ENSZ adatai szerint, amely a legtöbb bármely afrikai országban.

A jelenlegi etnikai harcok az ország Kasai régiójában robbantak ki 2016 augusztusában, mikor a Kamwina Nsapu, a Luba törzs vezéreként rátámadta a központi hatalom katonáira, akik a Pende és Chokwe törzsek tagjai. Utóbbiak szintén milíciába szerveződtek és komoly atrocitásokat követtel el a Luba nép ellen, gyermekeket és nőket sem kímélve, gyakran a központi hatalom fegyvereseinek asszisztálásával. Kamwina Nsapu később életét vesztette a harcokban, de sok követője ezt nem hitte el. A gyakran gyermekekből álló – felük 14 év alatti – csapatok kábítószerek hatása alatt harcolnak.

Menekültek áradata

A hatalmas kiterjedésű és igen népes, csaknem 70 milliós országban zajlott a második kongói háború, amit az afrikai világháborúnak is hívnak a hatalmas emberáldozat miatt, 5,4 millióan vesztek oda. A konfliktusok miatt a legtöbben szomszédos országokba menekültek, az ENSZ adatai szerint 2015-ben már közel 1,2 millió kongói élt Afrika-szerte, további 200 ezer pedig a kontinensen kívül.

Kongói migránsok és menekültek száma Afrika egyes régióiban 1990-ben, 2000-ben és 2015-ben. Forrás: ENSZ

A belga koloniális rémuralom következményeként a helyi elit könnyen jutott el a nyugat-európai országba a rendszer összeomlása után, de jellemzően tanulmányaik után hazatértek – hívja fel a figyelmet a Migration Policy Institute.

A kilencvenes években, a polgárháború kirobbanását követően vált egyirányú célponttá az öreg kontinens, ahol Franciaország vált a legnagyobb befogadóvá. A tanulmány kiemeli, hogy a kongói diaszpóra növekedése várható, mely akkor sem biztos, hogy csökkenne, ha az életkörülmények javulnának az országban.

Forrás: CBC / Migration Policy