Az iráni atomalku elengedhetetlen a Közel-Kelet stabilitásához

Irán, valamint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország Teherán atomprogramjáról 2015. július 14-én Bécsben kötött átfogó megállapodást. Donald Trump amerikai elnök pénteki beszédében nem mondta fel a megállapodást, de új stratégiát hirdetett Iránnal szemben, és elutasította annak igazolását, hogy Teherán teljesíti a többhatalmi atomalkuban rögzített kötelezettségeit.

Az iráni atomprogram körüli viták 2003-ban éleződtek ki, amikor a Nyugat azzal gyanúsította Teheránt, hogy polgári célú nukleáris létesítményeit atomfegyver kifejlesztésére használhatja fel. Irán a vádat visszautasította, és 2003 végén aláírta az atomsorompó-szerződés (NPT) kiegészítő záradékát, amelynek értelmében a NAÜ meglepetésszerűen, korlátozás nélkül ellenőrizheti nukleáris létesítményeit.

2004 novemberében Irán arról is megegyezett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselőivel, hogy felfüggeszti urándúsító programját, cserébe műszaki-gazdasági segítséget kap az EU-tól.

2006-ban Irán újrakezdte az urándúsítást, és beszüntette az NPT kiegészítő jegyzőkönyvének alkalmazását, válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elrendelte Teherán ellen az első szankciókat, amelyeket később újabb büntetőintézkedések követtek. Júniusban létrejött a hatok csoportja, amely javaslatot tett az iráni atomdosszié tárgyalásos rendezésére.

2008-ban a hatok új ajánlatot tettek Iránnak az együttműködésre, de Teherán ismét elutasította, hogy lemondjon az urándúsításról. Az egyeztetések rendre kudarcot vallottak, a tényleges tárgyalások újrakezdésére csak 2013 augusztusában, az elődeinél mérsékeltebb és pragmatikusabb Haszan Róháni iráni államfő hivatalba lépésével nyílt lehetőség.

Az iráni atomprogramról 2013. november 24-én Genfben írták alá az első, ideiglenes megállapodást. A fél évre szóló egyezmény értelmében Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, 20 százalékra dúsított készletének feléből a teheráni polgári kutatóreaktorhoz készítenek fűtőanyagot, a többit „visszahígítják” 5 százalékosra. Irán vállalta, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat, nem fejleszti tovább nukleáris programját, és lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a NAÜ szakértői számára. Mindezért cserébe a hatok az Irán elleni szankciók enyhítését ígérték.

2014. január-februárban Teherán megtette az atomprogramjának visszafogását célzó első lépéseket, az Egyesült Államok és az EU pedig először lazított a Teherán elleni büntetőintézkedéseken. Bécsben február 20-án zárult le a hatok és Irán tárgyalásainak első fordulója, amelyen megállapodtak a tárgyalások további menetrendjében.

2014. június 20-án a bécsi tárgyalások ötödik fordulójában a felek egyezségre jutottak a dokumentum címében és szerkezeti felépítésében, de a lényegi pontokban nem.

2014. július 20-án a hatodik fordulóban négy hónappal, november 24-éig hosszabbították meg a tárgyalásokat. Továbbra is a vitás kérdések közé tartozott az urándúsítás ügye, az urándúsító centrifugák számának korlátozása, a dúsítandó urán megengedett mennyisége és az iszlám köztársaság ellen életbe léptetett gazdasági szankciók feloldásának időbeli menetrendje. A későbbiekben előrelépés híján a tárgyalások lezárásának végső határidejét 2015. június 30-áig hosszabbították meg.

Teherán, 2017. október 14. A Donald Trump amerikai elnök fényképét a címlapján közlő Arman iráni napilapot olvassák férfiak Teheránban 2017. október 14-én. Az előző napon Trump elutasította annak igazolását, hogy Teherán teljesíti a többhatalmi atomalkuban rögzített kötelezettségeit. Haszan Róháni iráni államfő élő televíziós adásban reagált az elnök washingtoni nyilatkozatára. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Teherán, 2017. október 14.
A Donald Trump amerikai elnök fényképét a címlapján közlő Arman iráni napilapot olvassák férfiak Teheránban 2017. október 14-én. Az előző napon Trump elutasította annak igazolását, hogy Teherán teljesíti a többhatalmi atomalkuban rögzített kötelezettségeit. Haszan Róháni iráni államfő élő televíziós adásban reagált az elnök washingtoni nyilatkozatára. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

2015. április 2-án a svájci Lausanne-ban megszületett a keretmegállapodás a hatok és Irán között Teherán atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről. A tárgyalásokon koordinátorként részt vett Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. A véglegesítendő keretegyezmény előirányozta az Irán elleni nemzetközi szankciók fokozatos megszüntetését, ha a perzsa állam a következő tizenöt évben nem épít urándúsításra alkalmas létesítményt, felhagy az urán 3,67 százalékosnál magasabb szintre dúsításával és csökkenti uránkészletét.

2015. június 17-én Bécsben megkezdték a megállapodás végleges szövegének kidolgozását.

2015. július 14-én Bécsben Irán és a hatok között létrejött a vitatott iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás. A tizenhárom éves vitát lezáró egyezség célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot ne használják katonai célokra, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket, de a fegyverszállítási embargó nagy része még évekig érvényben marad. A Teherán által vállaltak betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzi. Július 20-án az ENSZ BT jóváhagyta a megállapodást, de fenntartotta a visszatérés lehetőségét a szankciókhoz.

2015. október 13-án az iráni parlament elfogadta a júliusi megállapodást. Október 18-án az Egyesült Államok hozzálátott a büntetőintézkedések eltörlésének előkészítéséhez, ugyanaznap az EU is bejelentette az Irán elleni szankciók feloldásának kezdetét. November 2-án Irán bejelentette, hogy megkezdte a nukleáris megállapodás végrehajtását, a hónap közepén elindította egyes atomlétesítményeinek a leszerelését.

2015. december 15-én a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentette, hogy hivatalosan is lezárja az iráni atomprogram nukleáris fegyverek kifejlesztésére vonatkozó vizsgálatát. A szankciók feloldására a NAÜ jelentésének közzététele után kerülhet sor.

2015. december 28-án Irán a júliusi megállapodásnak megfelelően átadta uránkészlete jelentős részét Oroszországnak.

2016. január 16-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közzétette a Teherán és a hatok által kötött atommegállapodás végrehajtásáról szóló jelentését, megerősítve, hogy Teherán eleget tett a követelményeknek.

Kurz és Kern: az iráni atomalku fontos a Közel-Kelet stabilitásához

Christian Kern leköszönő osztrák kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetője és Sebastian Kurz, a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője is támogatásáról biztosította a 2015-ben Iránnal kötött atomalkut szombaton, Donald Trump amerikai elnök minapi fenyegetését követően, hogy kilép a hathatalmi egyezményből.

Az atomalku fontos a Közel-Kelet stabilitásához – hangsúlyozta Kern a Zeit im Bild című osztrák lap szombat esti kiadásában megjelent interjújában. „Úgy vélem, most az a fontos, hogy nyugodtan tovább dolgozhassunk az egyezmény alapján. A (megállapodás) betartása lényegében működött” – mondta a kancellár, és utalt arra, hogy a nap folyamán erről tanácskozott az európai uniós állam- és kormányfőkkel. Kern szóvivője szerint informális megbeszéléseket tartott hivatali kollégáival.

A vasárnapi választásokon a kancellári posztra esélyesnek tartott Sebastian Kurz, az ÖVP elnöke kiemelte: „Jó ez az alku, amelyet itt Bécsben kötöttek”. „Ha ezt most megkérdőjelezik, akkor megingatják az Iránnal fenntartott kapcsolatokat, de az egész térséget is” – hangoztatta.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/APA

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »