Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Németország, Franciaország és Oroszország vezetői egyetértenek abban, hogy a 2015-ös kelet-ukrajnai békemegállapodás részét képező tűzszünetet maradéktalanul meg kell teremteni.
Angela Merkel, Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin szombaton a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport hamburgi csúcstalálkozójának keretében tartott megbeszélést.
A 2015-ös békemegállapodást Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande akkori francia elnök közvetítésével sikerült megkötni Minszkben, de ezt mind a mai napig nem tudták maradéktalanul átvinni a gyakorlatba. Azóta Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna diplomáciai erőfeszítéseik révén elérte, hogy a konfliktus korlátozott maradt. A diplomáciai egyeztetésekben most új résztvevő Emmanuel Macron francia elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a csúcson kétoldalú tárgyalást folytatott török hivatali kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal, és dicsérte Törökország hozzájárulását a szíriai béke megteremtéséhez. Erdogan hozzáállása révén „sikerült javítani a helyzeten” – jelentette ki az orosz elnök találkozójuk előtt. Erdogan is dicsérte Putyin szerepét a szíriai konfliktus megoldásában, majd azt mondta, hogy a két ország erőfeszítéseivel „jó példával jár elöl” a nemzetközi közösségben.
Oroszország, Törökország és Irán májusban megállapodott több „deeszkalációs” övezet kialakításában Szíriában, de ennek a megállapodásnak a részleteit, az övezetek határait és az ellenőrzési mechanizmust még nem tudták meghatározni. Erre legutóbb szerdán tettek kísérletet Asztanában.
Kapcsolódó cikkünk: Eredménytelenül zárult az asztanai béketárgyalások ötödik fordulója
Merkel nyomás alatt
A német sajtó a hatóságokat – élükön Angela Merkel kancellárt – teszi felelőssé a G20-as csúcstalálkozót övező hamburgi zavargások okozta és az ország hírnevét romboló káoszért – írta szombati lapszemléjében az AFP hírügynökség.
A legnagyobb példányszámú napilap, a Bild maró hangvételű szerkesztőségi cikkben azzal vádolta a kancellárt, hogy nem gondoskodott már rögtön az első órákban a rend fenntartásáról csütörtökön. A Die Welt című konzervatív napilap szerint a hatóságok elvesztették az ellenőrzést az események fölött, az 1,7 millió lakosú város egyes negyedeit szinte átengedték a randalírozóknak.
A „Határtalan szolidaritás G20 helyett” jelmondatú menetet Jan van Aken, a német szövetségi parlament alsóházának (Bundestag) a Baloldali Párthoz (Die Linke) tartozó képviselője vezeti, aki a demonstrációt a rendőrségen bejelentette. A tiltakozás mindenekelőtt a szegénység, a háború és a menekülés kiváltó okai ellen irányul.
Az összecsapásokban a rendőrség adatai szerint 213 rendőr sérült meg, szombatra virradóra 43 tüntetőt állítottak elő, és 96-ot vettek őrizetbe. A globalizáció- és G20-ellenes hamburgi tüntetések kezdete, június 22. óta a rendőrség eddig összesen 143 embert állított elő, és 122-t vett őrizetbe. Arról sem a rendőrségnek, sem a tűzoltóságnak nincsenek adatai, hogy a tüntetők közül hányan sérültek meg. A német rendőrség erősítésére 215 osztrák rendőr érkezett Hamburgba, köztük 20 fő a Cobra és 74 fő a WEGA különleges alakulatokból, valamint határőrök Burgenlandból és Karintiából. Bővebben….
Az egyik legjelentősebb tüntetésszervező elhatárolta magát szombaton az erőszakos cselekményektől. Andreas Blechschmidt az NDR közszolgálati tévének nyilatkozva azt mondta: a tüntetés a szervezők által is ellenőrizhetetlenné vált, amit ő és kollégái elítélnek. A demonstrációval az volt a céljuk, hogy egyértelművé tegyék a G20-as vezetők számára felelősségüket a háborúkért és az éhínségért a világban, nem pedig az, hogy a tüntetők felgyújtsanak üzleteket és személyautókat.
Putyin bizakodó
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hamburgi G20-csúcsértékezlet végén úgy értékelte, hogy sikerült munkakapcsolatot létesítenie Donald Trump amerikai elnökkel, és jó oka van azt hinni, hogy legalább részleges együttműködés jöhet létre Washingtonnal.
Sajtóértekezleten nyilatkozva az orosz elnök elmondta, hogy találkozójukon megállapodtak Trumppal, együtt fognak működni a kiberbiztonság terén. „Megállapodtunk az amerikai elnökkel abban, hogy létrehozunk egy munkacsoportot, és együtt fogunk dolgozni azon, hogyan tudjuk közösen ellenőrizni a kiberbiztonságot, hogyan tudjuk biztosítani a nemzetközi jogi normák betartását ezen a területen, és azt, hogy ne történjen beavatkozás idegen államok belügyeibe. Ez esetben elsősorban Oroszországról és az Egyesült Államokról van szó” – mondta.
Oroszország nem fog beavatkozni a szeptemberben esedékes németországi választásokba sem – szögezte le Putyin. „Jó kapcsolataink vannak a szövetségi köztársasággal, ez a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk az európai országok viszonylatában és az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünk világviszonylatban” – hangsúlyozta.
Kapcsolódó anyagunk: Gyors kereskedelmi megállapodásra készülhet az USA-val Theresa May
Forrás: MTI/AP/dpa/AFP/Reuters
