Kínának van egy terve ami csökkentené a Phenjan előidézte feszültséget

A legmagasabb kormánykitüntetést adományozta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Moszkvába látogató Hszi Csin-ping kínai államfőnek, aki közvetlenül érkezése előtt úgy nyilatkozott: a kétoldalú kapcsolatok soha nem voltak olyan jók a történelemben, mint most.

Hszi hétfő este érkezett Moszkvába, hogy főképp a kétoldalú gazdasági és diplomáciai kapcsolatokról, valamint az észak-koreai nukleáris kérdésről tárgyaljon Putyinnal. Az idén most találkoznak harmadszor. Már ott-tartózkodása idején jelentette be Phenjan, hogy – most első ízben – sikeres kísérletet hajtott végre nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakétával.

A sok külföldi ország között Kína és Oroszország is elítélte a rakétakísérletet, utóbbi szerint a rakéta közepes hatótávolságú volt, ellentétben Észak-Korea állításával. A kínai elnök a Hszinhua hivatalos hírügynöksége jelentése szerint megvitatta Putyinnal, hogy párbeszéd útján és tárgyalásokon hogyan lehetne megoldani az észak-koreai nukleáris válságot.

Oroszország és Kína az utóbbi években erőteljesen bővítette gazdasági és diplomáciai kapcsolatait, miközben az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolata mindkettőnek gyengült, Washington ugyanis nem nézi jó szemmel a két másik nagyhatalom geopolitikai törekvéseit – jegyezte meg a dpa. A Hszinhua szerint az idei év első öt hónapjában a kétoldalú kereskedelem 33 százalékkal 32 milliárd dollárra nőtt.

Az orosz elnök Szent András-renddel tüntette ki kínai hivatali partnerét „a két ország közötti barátság és együttműködés erősítéséért” – közölte a Kreml. Hszi látogatásán számos gazdasági megállapodást írnak alá, összesen mintegy 10 milliárd dollár értékben.

Alekszej Miller, a Gazprom orosz energetikai óriáscég vezetője bejelentette, hogy Kínának először 2019. december 20-án szállítanak gázt a 3000 kilométer hosszú, Szibéria Ereje nevű óriásvezetéken.

A találkozó után az orosz és a kínai külügyminisztérium közös nyilatkozatban szólította fel Észak- és Dél-Koreát, valamint az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzanak Peking egy új tervéhez, amely csökkentené a Phenjan előidézte feszültséget. A terv értelmében Észak-Korea felfüggesztené atomfegyver- és ballisztikusrakéta-programját, az Egyesült Államok és Dél-Korea pedig cserében moratóriumot hirdetne nagyszabású közös hadgyakorlataikra.

Ezek eredményeképpen pedig ismét olyan többoldalú tárgyalások kezdődhetnének, mint amilyenek a hathatalmi tárgyalások voltak (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán, Észak- és Dél-Korea között) az észak-koreai nukleáris program leszereléséről. „A térség helyzete hatással van mindkét ország érdekeire. Oroszország és Kína szoros együttműködésben azon lesz, hogy minden lehetséges módon megoldást találjon a Koreai-félsziget összetett problémájára” – olvasható a közös nyilatkozatban. Mindazonáltal a külügyminisztériumok hangsúlyozzák, hogy tekintettel kell lenni Észak-Korea „érzékenységére” is, ezért felszólították a nemzetközi közösséget, hogy teremtse meg a „kölcsönös bizalom békés légkörét” a többoldalú tárgyalások elkezdődése érdekében.

Moszkva és Peking ugyanebben a közös nyilatkozatban felszólította Washingtont, ahogy azonnal állítsa le a THAAD rakétavédelmi rakétarendszer hadrendbe állítását Dél-Koreában. Az Egyesült Államok szerint a rendszerre – amelyet már szeptemberre hadrendbe akarnak állítani – az észak-koreai rakétafenyegetés miatt van szükség. Oroszország és Kína viszont azt állítja, hogy ez csak ürügy, az Egyesült Államok az ázsiai katonai infrastruktúráját akarja vele bővíteni, de azt kockáztatja, hogy felborul a térségben a stratégiai erőegyensúly.

Forrás: MTI/dpa/AFP/Reuters/Kyodo/AP