EU vs Google: téves a trösztellenes megközelítés?

Európa legutóbbi lépése a Google-lal szemben – a 2,7 milliárd dolláros rekordbüntetés a versenyellenes magatartásért – érthető, ugyanakkor megkérdőjelezhető. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy ez fokozódó feszültséget okoz a két fél között.

Az Európai Bizottság azzal vádolta a Google-t, hogy visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azáltal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A felismerést már eddig is évekig tartó huzavona előzte meg, és a harcnak még most sincs vége: a vállalat valószínűleg fellebbezni fog. Ráadásul tegyük hozzá, hogy ez az ügy csak egy a Google és az EU között folyamatban lévő viták közül.

Van valami furcsa abban, hogy az EU „versenyellenesnek” bélyegzi a céget, melynek keresési technológiája „hatalommal ruházta fel” a fogyasztókat, új hatékonysági szintekre növelve a versenyt az áruk és szolgáltatások szállítói között. A vállalatnak rengeteg riválisa van ezen a piacon, valamint elég kis játékosnak számít az Amazonnal szemben. Ezek alapján megkérdezhetnénk: mi itt a gond?

A probléma a következő: a Google keresési sikere egyértelműen monopóliummal ruházta fel a céget. Ugyanez vonatkozik más nagyvállalatokra az új digitális gazdaságban. A versenytársak kiütése nem feltétlenül sérti a fogyasztókat, sőt, az elején inkább pont hogy ellenkező hatást vált ki. Később, ha egyszer egy monopolista biztonságban érzi magát, a fogyasztók megfélemlítésére irányuló erőfeszítések lekövethetők.

Az amerikai szabályozók általában azt akarják bebizonyítani, hogy a fogyasztókat olyan cselekvések sértik, amelyek csökkentik a versenyt, és biztosak benne, hogy az innováció ereje folyamatosan ellenőrzése alatt tartja a monopóliumokat. (A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság 2013-ban leállította a saját vizsgálatait a Google-nál.) Az EU szabályozói azonban jobban aggódnak a versenyellenes gyakorlatok miatt. Hogy úgy mondjam, az USA optimistább képet mutat a kreatív pusztításról.

Mivel a digitális gazdaság még mindig gyerekcipőben jár, kérdéses, hogy mely megközelítés – az Egyesült Államok engedékenysége vagy európai óvatosság – a helyes. Érdemes megjegyezni, hogy néhány nagy amerikai cég támogatja az EU kemény fellépését.

Ennek ellenére nehéz elfogadni azt a gondolatot, hogy a Google piaci ereje hamarosan megtámadhatatlan lesz. A digitális gazdaság üdvözli az újonnan érkezetteket, függetlenül attól, hogy a már bent lévő piaci szereplőknek tetszenek-e vagy sem. A Google a jövőben ugyanúgy elmozdulhat pozíciójából, mint elődje, a Yahoo. Onnantól, hogy nem sikerül megadni a felhasználóknak azt, amit akarnak, jobban teszi, ha vigyáz.

Ha a versenypolitika eltérő stílusait megfelelő határokon belül tartják, az nem kell hogy rossz dolog legyen: Európa jogosult saját szabályokat meghatározni, és majd az idő megmondja, hogy az amerikai vagy az európai fogyasztók profitálhatnak-e többet a digitális forradalomból. Időközben azonban alapvető fontosságú, hogy az ezen a téren tapasztalható nézeteltérések megszűnjenek az USA és az EU kereskedelmi politikájának egyéb vonatkozásaival kapcsolatban.

Ez ugyanis veszélyt jelent, különösen akkor, ha az EU felkelti azt a gyanút, hogy szabályozói rosszhiszeműen járnak el. Ahogy ezek az esetek előre haladnak, az európai szabályozóknak arra kell törekedniük, hogy igazolják: igazságosan járnak el minden ügyben. Ha magatartáson alapuló, ésszerű jogorvoslatot javasolnának ahelyett, hogy óriási pénzbüntetéseket szabnak ki, az valószínűleg segítene.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »