Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Egy hónappal a saját centrummozgalmát vezető Emmanuel Macron elnökválasztási győzelme után a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában várhatóan a parlamenti alsóházban is az egy éve alakult elnöki párt, a Köztársaság lendületben (LREM) kerül jelentős többségbe, és felhatalmazást kap a kormányzásra a következő öt évre.
Több felmérés is azt jelzi előre, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője lehet az államfő mozgalmának és politikai szövetségesének, a Francois Bayrou vezette Modemnek. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója.
Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz a törvénytervezetek elfogadását megakadályozó erős ellenzéket felmutatniuk, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek.
Emmanuel Macron „minden hatalmat koncentrál, semmilyen jelentős erő nem fog körülötte létezni” – ismerte el csütörtök este Francois Baroin, a jobbközép Köztársaságiak kampányának vezetője a BFM hírtelevízióban.
A jobboldalnak lehet ugyanakkor a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett.
Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint. Azok a baloldali jelöltek, akiknek esélyük van a győzelemre vasárnap, Macron-pártinak számítanak a volt kormánypártban. Szinte mindegyikük jelezte előre, hogy szeretne majd együttműködni az LREM-mel. Köztük van Manuel Valls volt miniszterelnök, Marisol Touraine volt egészségügyi és Myriam El Khomri volt munkaügyi miniszter, akik jóllehet továbbra is a Szocialista Párt tagjai, a kampányukat „az elnöki többségért” folytatták. Velük szemben egyébként Macron mozgalma nem is indított jelöltet.
A kormánynak július 4-én szavaz bizalmat a nemzetgyűlés, ezután lehet majd biztosan megmondani, hogy a bal- és a jobboldalról melyik képviselő sorolható a többséghez vagy az ellenzékhez. Az egyértelmű és frontális ellenzék vezető szerepéért két mozgalom verseng: a radikális baloldal és a radikális jobboldal.
Az elnökválasztás első fordulójában 19 százalékot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy véli, hogy Mélenchon lehet majd „Macronnal szemben a valós és hatékony ellenzék”, már csak azért is, mert várhatóan a pártvezér is képviselői helyet szerez vasárnap Marseille-ben, s a néptribünként fellépő Mélenchonnak igazi pódium lehet az alsóház a kormánypolitika bírálatához. Még akkor is, ha nem biztos, hogy pártja frakciót tud alakítani.
Mélenchon legnagyobb riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal második helyen végzett pártelnök azonban elképzelhető, hogy egyedül fogja a pártját képviselni a nemzetgyűlésben, ahol eddig két képviselővel rendelkezett a Nemzeti Front. A felmérések szerint az FN maximálisan öt mandátumot tud megszerezni, s biztos, hogy nem lesz frakciója.
Az Odoxa közvélemény-kutató intézet pénteken megjelent felmérése szerint a részvételi arány vasárnap rekordalacsony lesz, a franciák 53 százaléka biztos abban, hogy nem megy el voksolni. Múlt vasárnap 49 százalékos volt a részvételi arány, ami már szintén rekordot döntött. Leginkább a Nemzeti Front szavazóinak nincs kedvük részt venni a választáson, Marine Le Pen táborának 61 százaléka, a baloldali szimpatizánsoknak 48, a jobboldaliaknak 35, Macron pártja szavazóinak pedig 35 százaléka maradhat otthon vasárnap.
A felmérés szerint a franciák 60 százaléka úgy véli, hogy „rossz dolog”, hogy az első fordulóban elért 32 százalékos eredménnyel az LREM elsöprő többséggel rendelkezhet a nemzetgyűlésben. Így gondolkodik Le Pen szavazóinak 85, a jobboldaliak 77 és a baloldaliak 65 százaléka. A megkérdezettek 70 százaléka pedig támogatná az arányosabb választási rendszer bevezetését, amire Emmanuel Macron korábban ígértet is tett.
Az első fordulóban csak négy képviselőt választottak meg, így 573 helyen tartanak második fordulót, egy helyen van három jelölt, a többi körzetben kettő. Az elnöki párt 530 körzetben indított jelöltet az első fordulóban, közülük 519-en továbbjutottak a második fordulóba. A körzetek háromnegyedében az első forduló eredménye alapján szinte biztosnak tekinthető a vasárnapi végeredmény, 104 helyen bizonytalan a választás kimenetele az első forduló szoros eredménye miatt, ezek közül 86-ban van ott az LREM jelöltje.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI / Kitekintő
