Hogy juthatott idáig Románia?

Bukarestben miniszterek nélkül maradt a kormány, a koalíció megvonta a bizalmat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök mégsem hajlandó lemondani, mert igazságtalannak tartja a neki szánt bűnbakszerepet. Grindeanu azt mondta: a Szociáldemokrata Pártban (PSD) a jelek szerint ő volt az egyedüli, aki nem tudott arról, hogy átmeneti kormányt vezet.

Grindeanut csak kevesen ismerték fél évvel ezelőtt, az ő nevét Liviu Dragnea pártelnök második próbálkozásra húzta elő a kalapból, amikor a PSD történelmi léptékű választási győzelme után azzal szembesült, hogy priusza (egy választási csalással kapcsolatos korrupciós perben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetése) miatt nem kérheti magának a miniszterelnöki posztot. A pártját szorosan kézben tartó Dragnea egy pillanatig sem titkolta, hogy szó szerint „végrehajtói” szerepet szán a miniszterelnöknek, mondván, hogy a párt és annak választási programja kapott választói felhatalmazást, tehát neki mint pártelnöknek kell vállalnia a felelősséget annak megvalósításáért.

A Grindeanu-kabinetet ilyenként mindenki bábkormánynak tekintette, amelyet a PSD-székházból irányítanak. A Temes megyei önkormányzat éléről Bukarestbe került Grindeanut úgy vezették a szociálliberális koalíció pártelnökei a kormány első ülésére, mint ahogy egy elsőst visznek szülei az első tanévnyitóra. Most, hogy kegyvesztett lett, Grindeanu azt is elárulta: semmilyen beleszólása nem volt az általa vezetett kormány névsorába, azt is készen kapta Dragneától és a kisebbik, liberális kormánypártot vezető Calin Popoescu Tariceanu szenátusi elnöktől.

A romániai elemzők a sértett önérzetnél azonban komolyabb okokat sejtenek a kormányfő beáldozása mögött, de ezek többsége is Dragnea személyes érdekeivel kapcsolatosak:

A tekintélyelvű pártelnök egyrészt nem engedhette, hogy Grindeanu túlságosan megerősödjék, hogy a párt klientúrája ne nála, hanem Grindeanunál kilincseljen a kormánytámogatásokért, mert az már a párton belüli hatalmát és pártelnöki tisztségét veszélyeztette volna.

Másrészt a jobboldali sajtó azt feltételezi, hogy Dragnea – sok más kormánypárti vagy ellenzéki politikustársához hasonlóan – szeretné megúszni valahogy az ellene indult újabb bűnvádi eljárást, amihez a büntetőjog szigorának enyhítésére, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) túlhatalmának visszanyesésére lenne szükség. Ez utóbbi meglehetően népszerűtlen feladat Romániában, ahol a politikustársadalom egészét korruptnak tekinti a közvélemény nagy része, amely nem sokat törődik azokkal az esetekkel, amelyekben az érintettek ügyészségi visszaélésre panaszkodnak.

A kiszivárgott információk szerint mindenesetre Grindeanu szállt szembe Dragnea akaratával, amikor februárban önhatalmúlag visszavonta a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő sürgősségi kormányrendeletet, tekintettel arra, hogy már százezrek tüntettek ellene a kormány székháza előtt. Állítólag az sem nyerte el Dragnea tetszését, hogy az akkor feláldozott igazságügyi miniszter utódja cseppet sem siet a büntetőjog módosítását célzó törvénycsomag előterjesztésével, és Grindeanu sem sürgeti őt.

Dragneának nemcsak személyes, hanem politikai okai is lehettek Grindeanu feláldozására, mivel a – nagyszabású béremeléseket és adócsökkentéseket egyszerre bevezető – kormányprogram végrehajtása valóban késik, egyes elemzők szerint azért, mert azt nem is lehet a költségvetési egyensúly feláldozása és az ország eladósodása nélkül megvalósítani. A pártelnöknek tehát előbb-utóbb mindenképpen szüksége lett volna egy bűnbakra, hogy megmagyarázza, miért késnek a választási kampányban beígért béremelések és más vállalások.

A miniszterelnök igazságtalannak, az eltávolítására kitalált ürügynek nevezte azt a mérleget, amely négyszáz betervezett intézkedés kétharmadának késését olvasta a fejére: szerinte az első féléves célkitűzéseket kormánya 90 százalékban teljesítette.

A kormányfőt hiába hagyták miniszterek nélkül, a – párttagságuk elvesztésével fenyegetett – tárcavezetők lemondása csak akkor válik hatályossá, ha azt az államfő is tudomásul veszi, és felmenti őket. Grindeanunak ráadásul 15 napja van arra, hogy a lemondó nyilatkozatokat továbbítsa az elnöki hivatalba. Ha addig talál olyanokat, akik hajlandók beülni a miniszterek megüresedett székébe, még elég sokáig elkormányozhatja Romániát politikai támogatás nélkül is, főleg, hogy a parlament, amely leválthatná, júliustól vakációra készül.

Így a PSD-ALDE kormánykoalíció abba a – politikai premiernek számító – helyzetbe jutott, hogy fél évvel látványos választási győzelme után saját kormánya ellen kénytelen bizalmatlansági indítványt a parlament elé terjeszteni, hogy megszabaduljon túlzott önállósága miatt kegyvesztetté vált miniszterelnökétől.

Úgy néz ki, meg is teszik

Bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a román parlamentben Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen, aki megtagadta, hogy lemondjon tisztségéről – erről a bukaresti kormányt eddig támogató PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció vezető testületei döntöttek csütörtökön.

A szociálliberális parlamenti többség hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt – közölte Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke. Hozzátette: a parlamenti voksoláson lezárják a politikai válságot. A kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás román parlament együttes ülésén. A PSD-ALDE koalíciónak 247 törvényhozója van.

A PSD végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a PSD-ALDE koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A PSD ülésén médiaértesülések szerint a „kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemondását.

Román hírforrások arról számoltak be csütörtökön, hogy – a PSD jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban lévő – Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban.

rindeanu csütörtökön Facebook-üzenetben szólította meg azokat, akik „valóban hisznek a PSD-ben”. Azt állította: két évtizede tagja a pártnak, és nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de úgy véli, a pártvezetés döntésével minden hatalmat politikai ellenfelük, a jobboldali Klaus Iohannis elnök kezébe ad. Grindeanu szerint ő azt akarja elérni, hogy a PSD kormányon maradjon, az államfő ismét szociáldemokrata jelöltnek adjon kormányalakítási megbízást.

Forrás: MTI / Kitekintő