Kanada mélyen a zsebébe nyúl

Kanada a védelmi költségvetésének 73 százalékos növelését tervezi tíz éven belül – jelentette be szerdán Harjit Singh Sajjan védelmi miniszter.

A kanadai kormány – hírügynökségi kommentárok szerint – Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának nyomásgyakorlására reagált, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Államok északi szomszédja szánjon többet katonai kiadásokra.

A kanadai miniszter szerint országa 32,7 milliárd kanadai dollárra (mintegy 7000 milliárd forintra) növeli katonai költségvetését, s 2026-ban és 2027-ben már bruttó hazai termékének (GDP) 1,4 százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra a mostani 1,2 százalék helyett.

Sajjan szerint a védelmi kiadások növelése hivatott biztosítani, hogy megbízható és hiteles partnerként tekintsenek Kanadára. A tervek szerint 5000 fővel, 15 hadihajóval és 88 új harci repülőgéppel növelnék a hadsereg állományát.

A miniszter elmondta: „Amennyiben komolyan vesszük szerepünket a világban, komolynak kell lennünk a hadseregünk finanszírozásában is. És mi azok vagyunk”. Arra az újságírói kérdésre, úgy véli-e, hogy Trump elégedett-e kanadai döntéssel, Sajjan azt felelte: „Ez Kanada védelmi politikája”.

A védelmi tárca vezetőjének bejelentését megelőzően Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter arról beszélt, hogy Kanadának meg kell növelnie katonai kiadásait, mert többé már nem támaszkodhat az Egyesült Államok globális vezető szerepére.

Elnökké választása óta Trump többször követelte a NATO-tagállamoktól, hogy növeljék katonai kiadásaikat. Az Egyesült Államok állja ugyanis az észak-atlanti szövetség katonai kiadásának több mint 70 százalékát. Egyedül Nagy-Britannia, Észtország, Görögország és Lengyelország tesz eleget azon vállalásának, hogy a GDP-je közel két százalékát költi védelemre.

James Mattis amerikai védelmi miniszter üdvözölte a kanadai döntést, és Ottawa elkötelezettségét az Egyesült Államokkal és a NATO-val fennálló erős védelmi együttműködés mellett. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében hasonlóan nyilatkozott.

Kanada hozzávetőleg 800 katonával vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban, de 2015-ben, Justin Trudeau liberális párti miniszterelnök megválasztását követően visszavonta a harci repülőgépeit. Ottawa emellett mintegy 200 fős kontingenst küldött Ukrajnába, valamint 220 katonát Lengyelországba a NATO keleti szárnyának erősítése keretében.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AP/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »